Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - "Miért nincs hírünk a külföldi magyar missziók bezárásáról?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
114 bár számot mondott, d e - felsorolásuktól elzárkózott, arra hivatkozva, hogy van ugyan külügyminisztériumi javaslat, de a kormány még nem döntött róla. Elismerem a végrehajtó hatalom felelősségét ebben a témában, de már akkor is felvetettem, hogy érdemes volna szakmailag átteki nteni a bezárandó helyek szerepét, és e szerepük lehető kiváltását, akár többpárti véleménycsere formájában. Indítványomra nem érkezett válasz. Azóta azt hallom, hogy a javaslat megjárta már az érintett tárcákat. Kérdezem tehát a miniszter urat, most milye n felvilágosítással tud szolgálni? ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. A kérdésre külügyminiszter úr válaszol. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azóta elkészült a kormányelőterjesztés, megtörtént ennek tárcakö zi egyeztetése, ami elég hosszú időt vett igénybe. A kormány előtt van a javaslat. A kormány a legközelebbi ülésén tárgyalja. Ezen a héten - mint ismert - nincs kormányülés. Legközelebbi ülésén tárgyalja, meghozza a döntést, és akkor természetesen meg fogj uk nevezni a bezárásra ítélt nagykövetségeket, missziókat. Természetesen nincs akadálya annak, hogy képviselő úr képviselői minőségben betekintést nyerjen a javaslatba, a kormányelőterjesztésbe, tehát ha ezt igényli, akkor termé szetesen rendelkezésre bocsátjuk. Arra továbbra sincs lehetőségem, hogy megnevezzem a bezárásra javasolt, az előterjesztésben szereplő missziókat. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Viszonválaszra megadom a szót. DR. KELEMEN ANDRÁS (MD F) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Sajnos ez a javaslat egy kicsit későinek tűnik ahhoz, hogy egyáltalán érdemben szó eshessék róla. És nyilván nem egy személyes előjogot kívántam gyakorolni, csak azt nem értettem, hogy legalább a külügyi bizottság miért nem beszélhette meg az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Felmerül: talán érzik, hogy van közötte rossz döntés is? Így viszont akkor fog nyilvánosságra kerülni a dolog, amikor már késő. A másik meggondolásom ugyanezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan az, hogy ha j ól emlékszem, a kormány - és nem egy tárca, hanem az egész kormány - alapelveként hirdette meg az egyeztetés, a párbeszéd elvét. Egy ennyire szakmai ügyben - amelynek természetesen politikai vonatkozásai is vannak, különben nem esne szó erről a parlamentbe n - sem vállalkozik a lehetséges felek meghallgatására a kormány? Netán attól tart, hogy kiderülne, elemi ismeretek híján döntött néhány ügyben, mint például a Temesvárra tervezett főkonzulátus nyitása esetén? (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon Lász ló) : Köszönöm. Viszonválaszra megadom a szót miniszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen nem lett volna akadálya annak, hogy a külügyi bizottság megvitassa, a külügyi bizottság ezt nem kezdeményezte. Úgy tudom, ön n em a külügyi bizottság tagja, hanem az európai integrációs bizottságé. Annak annyiban nem tartozik a kompetenciájába, hogy nincs közte európai fővárosban bezárandó misszió. Tehát ezért nem láttuk szükségesnek ezt - mondjuk - az integrációs bizottsággal meg vitatni, bár - megjegyzem - ők sem kezdeményezték ezt. Mi készek lettünk volna. Volt példa egy új misszió megnyitására az előző kormány idején Costa Ricában. Most nem akarom részletezni, hogy milyen megfontolásokkal nyitotta a kormány, majd négy év után be is zárta, miután rájött, hogy semmi értelme nem volt akkor azt a missziót megnyitni, ha csak az nem, hogy egy emberének nagyköveti helyet akart biztosítani. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
