Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - Bejelentés politikai államtitkár kinevezéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
1118 előrelépés lehetős égét. Ez a szerződés lehetővé teszi, hogy a kisebbségi állampolgárok szabadon használhassák anyanyelvüket, szabadon használhassák a földrajzi neveket, szabadon használhassák személyi és családi neveiket. Ez az alapszerződés tiltja a diszkrimináció minden f ajtáját és módját. Ez az alapszerződés egyértelművé teszi a magyarok jogait az identitáshoz, a kultúra megőrzéséhez. S ami még fontosabb, s ez valódi előrelépés, összehasonlítva bármely korábban kötött alapszerződéssel - ideé rtve a magyarukrán, magyarszlovén alapszerződést is , ez az első alapszerződés, amely Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalását a szlovák és magyar bíróságok előtt közvetlenül érvényesíthető belső joggá alakítja. Három fontos dokumentumról van szó. A z EBEÉ koppenhágai dokumentumáról, az ENSZ kisebbségi chartájáról, valamint az Európa Tanács 1201es határozatáról. Azt hiszem, ennek a határozatnak a számát és nevét már mindenki megtanulta, már nagyon sokat beszéltünk róla. Abból a tartózkodásból, ahogya n ezt az 1201es határozatot mind a szlovák, mind a román tárgyalófél kezelte, világossá válhatott mindenki számára, hogy fontos, lényegi megállapodásról van szó. Több hónap erőfeszítésébe került, amíg ezt az Európa Tanács 1201es megállapodását is elfogad ta a szlovák fél. Én úgy hiszem, ez valódi, igazi eredmény a kétoldalú kapcsolatokon belül. Ennek az alapszerződésnek az első nemzetközi visszhangjai rendkívül kedvezőek. S bár nem azért kötöttük, mert tetszeni akarunk bárki másnak is, hanem azért kötöttük , mert szerettük volna kimozdítani a holtpontról a magyarszlovák kapcsolatokat, szerettük volna a szlovákiai kisebbség jogi kereteit megerősíteni, mégsem lényegtelen és közömbös számunkra, hogy Washingtontól Párizsig, Bonntól Londonig mindenhonnan kedvező visszajelzéseket kaptunk, s mindenütt egyértelműen úgy értelmezték az alapszerződés megkötését, mint e két országnak az európai normák iránti elkötelezettségét, mint e két ország töretlen szándékát, hogy békésen, tárgyalások útján oldják meg kapcsolataika t. Erre az üzenetre Magyarországnak is, Szlovákiának is nagy szüksége volt. Ma már világosan látszik, hogy Magyarország egy együttműködő, kompromisszumkész ország, olyan ország, amely vállalja, hogy akár a legnehezebb problémákat is a tárgyalóasztalnál old ja meg. Ugyanakkor nem tettünk elvi engedményeket, csakis olyan megállapodást kötöttünk, amely a kormányprogrammal - hangsúlyozni szeretném, hogy a kormányprogrammal - és az azóta tett miniszterelnöki, külügyminiszteri és más politikai nyilatkozatokkal tel jes összhangban áll. Erről az alapszerződésről lesz még szó itt a parlamentben, hiszen a ratifikációs eljárás során a parlament tárgyalni fogja, a megkötését a parlament végzi, egy vitára utalja. De szükségesnek tartottuk, hogy tájékoztassuk tisztelt képvi selőtársainkat, a tisztelt Házat az alapszerződés aláírásáról. Már most is kérjük az önök támogatását a ratifikációhoz. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Németh Zsolt képviselőtársunknak, a Fidesz frakcióv ezetőhelyettesének. (15.10) NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Röviden én is szeretnék majd szólni napirend előtti hozzászólásban az alapszerződésről, de most csak két percben szeretnék reagálni arra, amit Sze ntIványi István államtitkár úr mondott. Azt állította, hogy a 1201es ajánlás elfogadásával Magyarország elérte azt, hogy az autonómiát Szlovákia garantálta, és nem tettünk elvi engedményeket ezen a területen. Szeretném államtitkár úr figyelmét felhívni a rra, hogy még meg sem száradt a tinta az alapszerződésen, Mečiar máris bejelentette: nem úgy értelmezi az alapszerződést, hogy az tartalmazná az autonómiát. Ezen mi nem lepődtünk meg, mert tudjuk, hogy e mögött a passzus mögött az a faroknyi kis megjegyzés egy szűkítő jogi értelmezésű megjegyzés a szlovák fél
