Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. évi (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
112 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kérem képviselőtársaimat, vegy ék figyelembe, hogy az ebédszünet és a sajtótájékoztató terhére vitatkozunk ebben a témában. Kétperces reagálásra megadom a szót Szabó Lajos Mátyásnak. (13.20) DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Deutsch Tamás képviselőtársam elég súlyos szavakat mondott onnan fentről. Nagyon szeretném kérni őt arra, hogy amikor a magyar parlament felső pulpitusáról szól, legyen iszonyúan megfontolt külpolitikai szempontból azt illetően, hogy mit mond, különösen akkor, amikor bevezető szavaiban ezt a kormányt - amely az előterje sztést benyújtotta - határozottan más irányból vette kritika alá, mint azt Hasznos úr tette azt megelőzően. Nevezetesen azt mondta, hogy ez a kormány túllépte a hatáskörét akkor, amikor .... Nagyon szeretném mondani, hogy ennek a kormánynak az a legfőbb kö telessége az alkotmányból származtatva, hogy kormányozzon. Ez a demokratikus rendszer, amelyet gondozunk, meghozta azokat az intézményeket, amelyek ezt a cselekvését ellenőrizhetik, így egyikeként, legfőbb ilyen szervként ezt a Házat, a Parlamentet, amelyb en ülünk. Amikor a kormány kormányoz, akkor ebbe beletartozik az a külpolitikai irányvonal és cselekvés is, amely, azt hiszem, első számú érdeke ennek az országnak, nevezetesen az, hogy integrációs törekvéseink végre előrejuthassanak, s azt hiszem, számos helyről halljuk azt, hogy ezen integráció felé - az euroatlantiról beszélek, azt hiszem, egyértelműen érthető mindenkinek - csak és csakis akkor tudunk előrelépni, ha közös dolgainkat végre rendezzük, és nyilván a szomszédainkkal. Ezért kérem az iszonyú f elelősséget minden olyan kérdés taglalásakor, amikor a Dunamedence egészéről és annak végre felzárkózási lehetősége megnyitásáról vitatkozunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces viszonvá laszra megadom a szót Deutsch Tamásnak. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Én azt hiszem, hogy Bársony András téved, amikor azt mondja, hogy a ma kialakult súlyos helyzetben, amikor Hollandiának egy jelentős része árvíz alatt van, akkor holland oldalról ne hangoztak volna el olyan aggályok, hogy ezért az árvízért nem felelőse véletlenül az a német fél, amely egyoldalúan épített meg gátat a Rajnán. Azt gondolom, hogy itt, amit én elmondtam, az nem a között tesz egyenlőségjelet, hogy akkor árvízek lesznek, ha fenékgát épül a Dunán. Nem ezt állítottam. Azt próbáltam csak elmondani, hogy egy műszaki megoldásnak bizony ma még egyelőre nem látható politikai következményei is vannak. Éppen ezért nem tudok egyetérteni azzal a megközelítéssel, amely ab ovo mindenfajta politika i felhangot le kíván hántani egy műszaki kérdésről, mert én azt hiszem, hogy a Rajnán felépített gát megépítése a felépítés pillanatában műszaki kérdés volt, ma pedig egy nagyon fontos politikai kérdés. Az a politika kérdés, hogy ki a felelős azért, hogy e kkora árvíz volt Hollandiában. Ma tehát az 1843as folyamkilométernél felépítendő fenékgát megépítése nem csak egy műszaki kérdés. Egy olyan nagyon bonyolult kérdés, amelynek van műszaki vonatkozása, de ennek nagyon súlyos politikai, belpolitikai, biztonsá gpolitikai, külpolitikai, ökológiai, tehát környezetvédelmi és gazdasági vonatkozásai is vannak. Ezt egy parlamenti vita során nem lehet lehántani erről a kérdésről. Nem a METESZ egyik szakmai vitáján vagyunk, ahol a fenékgát műszaki paramétereiről kellene véleményt cserélnünk. Arra, amit Szabó Lajos Mátyás mondott: Én felelősségem teljes tudatában mondtam el valamennyi szót, amit előbb ott a pulpituson volt szerencsém elmondani.
