Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 14 (64. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS előterjesztő:
1104 S miután a kormány ezt a módosító javaslatot nem támogatja, ebből értelemszerűen következik, hogy magát a politikai üldö zöttek kárpótlási jegyeinek utólagos életjáradékra váltását sem támogatja. S ha a kormány nem támogatja, akkor valóban kénytelen vagyok a vitában elhangzottakat összegezni, s utolsó lehetőségként képviselőtársaimat rábírni arra, hogy szavazzanak a kormányu k ellen, és szavazzák meg a módosító javaslatot. Tegnap még megpróbáltam néhány informális lehetőséget kihasználni, hogy megtudjam, mi a nemleges döntés indoka. Igazából nem sikerült megtudnom. Igazából nem sikerült megtudnom: miután a tisztelt Ház megszav azta, hogy azok, akik a vagyoni kárpótlási törvény alapján kárpótlási jegyet kaptak - 900 ezren , utólag kérhessenek életjáradékot - ez valójában, az életkort figyelembe véve, körülbelül 500 ezer embert jelent , akkor a kormány miért nem támogatja, hogy a kárpótlás másik területe, amelyik a politikai üldözötteket érinti, hasonló elbírálásban részesüljön. Nem tudom megtalálni azt a logikát, hogy az egyik helyen - a vagyoni kárpótlási jegyek esetében - a költségvetési bizottság meg se vizsgálta, vane fedez ete az utólagos életjáradékra váltásnak. Én tettem fel a kérdést, hogy miért nincs bemutatva a gazdasági hatásvizsgálat. Azt a választ kaptuk erre, képviselőtársaim, hogy igazából nem lehet tudni, hányan lesznek, és nem lehet tudni, hogy ez milyen gazdaság i kihatással jár a magyar költségvetésre. Ezek után meg kell kérdeznem, hogy a politikai üldözöttekre vonatkozó törvényjavaslat esetében miért lett kiadva a költségvetési bizottságnak ez a törvényjavaslat, mi volt a kettő közötti különbség. Az, hogy az egy ik a politikai üldözöttekre vonatkozott, a másik a vagyoniakra? Ebben az esetben ugyanúgy nem lehet tudni, hányan fognak kérni pótlólag életjáradékot. Egyet viszont nagyon lehet tudni, hogy az a privatizációs kínálat, amely elméletileg a kárpótlási jegyek fedezetét biztosítja, mások számára van félretéve 1994 nyarától fogva, ezért az a politikai üldözött, aki kárpótlási jeggyel rendelkezik, nem bízhat semmiben sem. El akarjuk lehetetleníteni az ő helyzetüket? 1994ben a pótköltségvetés vitájában felhívtam k épviselőtársaim figyelmét arra, hogy akkor még 4 milliárd forint állt rendelkezésre a politikai üldözöttek életjáradéka fedezetére. Az akkori pénzügyminiszter úr azt mondta, hogy ez az összeg akkor felesleges, el kell vonni, és a tisztelt Ház azt a 4 milli árd forintot elvonta a politikai üldözöttektől. Ebben az évben ebből esetleg vissza lehetne adni mondjuk 11,5 milliárd forintot. Ebben az évben ennyi lenne a folyó kiadás. Mert nem lehet illúziókban ringatni magunkat, hogy hányan vannak olyanok, akik ered eti jogosultként még őrzik a kárpótlási jegyüket. Hisz' a törvényjavaslatnak az a célja, hogy az eredeti jogosult adja vissza a kárpótlási jegyét, és helyette megkaphassa az 1992. évi XXXII. törvény alapján őt megillető életjáradékot. (17.00) Úgy tűnik, ho gy 1992ben ezt a törvényt, bár megszavazta a Magyar Szocialista Párt, bár megszavazta a Szabad Demokraták Szövetsége, de álságos szándékokkal szavazta meg. Álságos szándékokkal, mert amikor a végrehajtásnak az irányítása a kezükbe került, akkor semmit nem tesznek a politikai üldözöttek érdekében! Sőt diszkriminatív módon a vagyoni sérelmet szenvedetteket előnyben részesítik, s a politikai üldözöttekre azt mondják, hogy nem; nektek nem adom meg azt a lehetőséget, hogy bár az állam a kárpótlási jegyetekért n em ad vagyont, legalább visszacserélhessétek életjáradékra. Nem, a politikai üldözötteket ki tetszenek rekeszteni ebből! Én nem hiszem, és ezért még mindig bízom abban, hogy képviselőtársaimnak, önöknek nem az a szándéka, hogy különbséget tegyenek, ki a va gyoni kárpótlásra jogosult és ki a politikai üldözött. Mert tessenek belegondolni, kik a politikai üldözöttek! Az '56osok, a recski tábor lakói, a tiszalöki internálótábor lakói, a koncentrációs táborok foglyai, Szibéria elítéltjei! Ezekkel az emberekkel szemben lehet azt mondani, hogy hittek az állam ígéretében, hogy a kárpótlási jeggyel szemben vagyon lesz, s miután nincs vagyon, most akkor semmi sincs? Kótyavetyéljék el 300 forintért az 1740 forintot érő kárpótlási jegyeiket? Ezt akarják önök? Nagyon ne m akartam elmondani ezt a beszédet. Azért bíztam benne, hogy a kormány az utolsó pillanatban meggondolja magát, és rá fog jönni arra, ha azt ígérte a politikai üldözötteknek - mert
