Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 14 (64. szám) - Elnöki megemlékezés az 1848. március 15-i forradalomról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
1014 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelenlévő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemme l kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 13. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében dr. Semjén Zsolt és dr. Kiss Róbert jegyző képviselőtársaim lesznek segítségemre. Elnö ki megemlékezés az 1848. március 15i forradalomról ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Holnap ünnepeljük az 184849es forradalom és szabadságharc kezdetének 147. évfordulóját. Legszebb nemzeti hagyományunk fénye az eltelt másfél évszázad alatt sem kopott meg, semmit sem változott. A '48as események emléke a későbbi korszakokban mozgalmakat, forradalmakat ihletett. Sok más mellett gondoljunk csak 1956. október 23ára, és 1988ban, '89ben március 15e szellemisége is segítette a Magyar Köztársa ság születését. Az utókor mindig úgy érezte, hogy március 15e eszmeisége időszerű. 184849 visszatérő aktualizálása azonban hol nemes célokat szolgált, hol alantas szándékok leplezésének eszköze volt. Ezt az ellentmondást az okozta, hogy a XIX. és a XX. s zázad során Magyarország politikai függetlensége és polgárosodása, azaz 1848 alapvető tartalma és törekvése a magyar társadalom számára - rövid időszakoktól eltekintve - elérhetetlen maradt. Az egykori pontokban foglalt követeléseket nekünk, a ma élő nemze déknek, kötelességünk teljesíteni. Politikailag függetlenek vagyunk, de a nemzeti modernizációnak és a polgárosodásnak újra a kezdeteinél tartunk. Sok történelmi kudarccal a hátunk mögött és a reánk váró súlyos feladatok miatt talán a mi hangulatunk ma kev ésbé emelkedett, mint a márciusi ifjaké volt, de mindez nem változtathat azon, hogy 1848 örökségének megőrzéséért felelősek vagyunk. Felelősek vagyunk azért, hogy elkerüljük a magyar reformkísérletek tragikus sorsát. A reformkor az 184849es szabadságharc ba torkollt, amelyet vérbe fojtottak. A kiegyezés utáni fejlődés évtizedeinek az I. világháború és Trianon vetett véget. Az ezt követő évtizedek hibás politikája egyenesen vezetett a II. világháború poklába, annak minden következményével. Az utána következ ett évtizedek ugyancsak embertelen áldozatokkal járó, eredménytelen kísérletnek bizonyultak, amit az 1956os forradalom és szabadságharc sem volt képes megszakítani. Ma jórészt rajtunk múlik, hogy megtörjük ezt a sorozatot. A holnapi ünnepségeken erre is e mlékezzünk! Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lakos László földművelésügyi miniszter úrnak rendkívüli ügyben, napirend előtti szólásra. DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelé sügyi miniszter : Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, hogy a hazánk életében rendkívüli jelentőségű földosztás emlékét felidézhessem. Ötven évvel ezelőtt az ország, a mezőgazdaság rettenetes állapotban volt. Több százezer hektár műveletlen föld, üres istállók, szétlőtt, kirabolt magtárak, kifosztott pincék mindenütt. Az ország nyugati felében még dörögtek a fegyverek, de ahol a front már elhaladt, új életre készülhettek az emberek: tavaszodott. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelettervezete t készített a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A március 15ei hatállyal kiadott rendelet
