Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ZWACK PÉTER (független):
11 Néhány konkrét problémával illusztrálnám a túl általános fogalmazásokat. Az informálódási és esélyegyenlőség esetében nem látom a megfelelő biztosítékokat. Nem elegendő a dolgot csak az ÁPV Rt.re bízn i, meg kellett volna határozni és le kellett volna írni a biztosítékok precíz rendszerét. Ebben a kérdésben is, de számos más esetben még később is, a törvény olyan naivan szabályoz, mintha a magyar üzleti élet tele lenne Grállovagokkal, akiknek nevelteté se tiltja a szabályok megsértését. A 4. § egésze, de különösen a (2) bekezdés iskolapéldája azoknak az általános megfogalmazásoknak, amelyek a régi idők szellemeit idézik; a "gondoskodni kell arról, hogy megfelelően érvényesüljenek" típusú megfogalmazásokr a gondolok. Egy ilyen törvényi fordulatnak csak akkor van értelme, ha az is megfogalmazásra kerül, hogy konkrétan kinek, milyen eszközökkel, mikorra stb. kell valamiről gondoskodnia. A második klasszikus hibára, a valódi biztosíték hiányára példa a 6. § (2 ) bekezdésére kikötött egyetértési jog. Ez termőföld és erdő esetében a tulajdonosi jogok gyakorlásához a földművelésügyi miniszter egyetértését is megköveteli és a törvényjavaslat indoklása ennek a rögzítését nagy előrelépésként ünnepli. Ugyanakkor mindny ájan tudjuk ebben a teremben, hogy ez a kikötés biztosítéknak kevés. Régen meg kellett volna születnie egy minden elemre kiterjedő komplex törvénynek, amely egyesítené a jelenleg szétszórt vagy éppenséggel hiányzó törvényi szabályozást a termőföld, az erdő , a vadászati jog, valamint mindennemű mezőgazdasági és egy sor élelmiszeripari probléma ügyében, és az lehetne a valódi háttere a terület hatékony privatizációjának. Hasonlóan pongyolának tűnik a 7. § (1) bekezdésében, a tartós állami tulajdonnál a megeng edő megfogalmazás, hogy "az állam tulajdonában maradhat". Most itt nem az a koncepció, hogy az ország működőképessége és stratégiai érdekei miatt ezeknek állami tulajdonban kell maradniuk? - kérdezem. Akkor így kell fogalmazni, mint ahogy érdekes módon az indoklás is így fogalmaz. Még egy elnagyoltsági példa a 8. § harmadik mondatából: a tartós állami tulajdonra vonatkozó javaslati jogosultságnál ki állapítja meg, hogy milyen munkáltatói és munkavállalói szervek tekinthetők érdekelteknek? Az ÁPV Rt. létreho zásának konstrukcióját helyeslem, szükségesnek tartom a feladatok egy szervezetbe koncentrálását, de éppen e koncentráció miatt hangsúlyoznám az ellenőrzési rendszer szigorúbb feltételek közé szorítását. Ennek fontos eleme lehetne például a Gazdasági Verse nyhivatalnak az igazgatóságban biztosított periferiális szerepén történő változtatás: hivatalból tagja lenne a képviselője és tiltakozása felfüggesztő hatályú volna. Az eddigiekhez hasonlóan problémáim vannak az ÁPV Rt., az Országgyűlés és az Állami Számve vőszék elnagyoltnak tűnő viszonyát illetően, vagy a költségvetési törvény és az ÁPV Rt. működésének racionális harmonizációjára vonatkozóan. Az utóbbiak nem általános törvényi rendelkezések, hanem a gyakorlati felügyelet kérdései. Az informálódási- és esél yegyenlőség megvalósítását tekintve, túl nagynak látom az ÁPV kompetenciáját a zárt körű pályázatok meghirdetésében, továbbá nem érzem eléggé szigorúnak a zárt körű elhelyezés szabályait sem. Azzal, úgy gondolom, a törvényjavaslat készítői is tisztában vol tak, hogy a munkavállalók érdekvédelméről szóló 31. § rendelkezései semmiféle valóságos érdekvédelmet nem nyújtanak. A munkavállalói érdekérvényesítés számára viszonylag a legtöbb tartalmi lehetőséget a 33. § tartalmazza, a dolgozói ajánlattételek előnyben részesítésének intézményesítése révén. További problémám a törvénnyel, hogy az egyébként szükséges egyszerűsített privatizáció és a szakértői privatizáció szabályait az ellenőrzés oldaláról nagyon lazán fogalmazta meg. Márpedig nem nehéz megjósolni, hogy a legtöbb visszaélési kísérlet ebben a két formában, valamint a vagyonkezelés átruházása során várható majd. Összefoglalóan elmondhatom, hogy lényegbevágó törvény tervezetét tartjuk a kezünkben. Éppen ezért állítom, hogy általánosságain, pongyolaságain és lazaságain feltétlenül korrekciókat kell végrehajtani. Ha szükséges, ezekhez én konkrét módosító javaslatokkal szívesen hozzájárulok, de
