Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KAPRONCZI MIHÁLY (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KAPRONCZI MIHÁLY (FKGP):
52 csak egyet? Mert 1 millió forintot hektáronként még ki tudna fizetni a város, mert közérdekről van szó. Nem, én kettőt kérek! És ha a város erre azt mondja, hogy kénytelen leszek a kisajátítás eszközéhez nyúlni, akkor a szent magántulajdon sérelméről fogok én mint tulajdonos megnyilatkozni, hogy bizony, elveszik a földemet, amit most kárpótlásban vissza kaptam, rongyos 1 millió forintért hektáronként. Hát hol van az én sérelmem ahhoz, amit a világ elszenvedett? Én mindenek fölött vagyok! Ezeket a problémákat nekünk kezelni kellene. Ez is hozzátartozik a morálhoz, amikor a csoportérdekről és az egyéni érde kről beszélünk, természetesen a tulajdonjog szabadságának fenntartása mellett. Ez a törvénytervezet semmi mást nem tartalmaz, csak azt, hogy világos és tiszta tulajdonviszonyok tudjanak kialakulni, és az eddig megkötött és létrehozott zsebszerződések végre valamilyen vonalban legalitást nyerjenek. Mert amíg nincs földtulajdonunk, addig nem lesz földhitelintézetünk, nem lesz földjelzálogintézet, és addig a mezőgazdasági termelők nem tudnak tőkéhez jutni, nem tudnak elindulni, mert nincs egy olyan garancia, amire ők hitelt tudnának felvenni. Márpedig jelen pillanatban csak egy lehet ez: a föld. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kapronczi Mihálynak, a Független Kisgazdapá rt részéről. KAPRONCZI MIHÁLY (FKGP) : Kis Zoltán úr hozzászólására szeretnék reagálni; az utak aranykoronaértékéről volt szó. Valamikor én is részt vettem mezőgazdászként abban a munkában, amikor a térképen be kellett jelölni azokat az utakat, amelyek meg szűntek. S utána ezeknek az utaknak aranykoronaértéket adtak, és az aranykorona bekerült a földnyilvántartásba. Azonban az új, kisebb táblás felosztások megkövetelték volna az útrendszer visszaállítását, de ez nem történt meg. Tehát ez a folyamat megy mos t a tulajdonosok kárára. (Dr. Kis Zoltán: Az utak árát megkapták a tulajdonosok.) Nem kapták meg. Elnézést, én ebben részt vettem, tudom, hogy nem kapták meg. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő úr, kérem, hogy hallgassuk végig a reagálást. KAPRONCZI MIHÁL Y (FKGP) : A másik dolog pedig az osztatlan közös tulajdon, amiről szeretném elmondani, hogy egy ingatlannyilvántartási kategória. Sokan nem tudják, hogy az osztatlan közös tulajdonnál, ha például húsz tulajdonos van egyben, s ha valaki el akar adni egy da rab földet, akkor azt a másik tizenkilencnek még alá kell írnia. Tehát ilyen a jogszabály, illetve ilyen ez a forma. Tehát semmiképpen sem fogadható el, hogy itt osztatlan közös tulajdon legyen, ugyanis azt hiszem, hogy ezt már nagyon sokan megunták. Harma drészt pedig a föld áráról szeretnék egykét szót szólni. A föld ára egy külön kategória; gyakorlatilag azt mondják Magyarországon, mivel piacgazdaság van, ezért a földnek nincs is ára. De hogy miért jön ide mindenki, illetve miért foglalkoznak vele azok a z emberek, akiknek pénzük van vagy akik a banktól pénzt tudtak felvenni, ezt nagyon egyszerű megmagyarázni, és azt hiszem, mindenki előtt világos lesz. Ausztriában például egy négyzetméter föld ára 100 schilling. Ez azt jelenti, hogy egy hektár föld - magy ar pénzre átszámítva - 9 millió forint. Tehát ez azt jelenti, hogy mindenki, aki ezzel tisztában volt - hogy úgy mondjam , nagyot akart kaszálni. És ezt kell figyelembe venni, hogy ehhez viszonyítva, ha valaki egyszer hozzájutott és az állami törvények le hetővé teszik, hogy ő legyen a tulajdonos, akkor ezt a bizonyos piaci árat szeretné a kisajátítás folyamán elérni. Ezért van az, hogy senki se elégedett, amikor elveszik tőle a földet, amihez esetleg úgy jutott hozzá, hogy 500 forintért vett kárpótlási jeg yet, aztán 500 forintért licitált. Tehát ki lehet számolni, hogy - átlagosan hektáronként 2025 aranykorona értékű földek vannak Magyarországon - milyen olcsón lehetett a földhöz hozzájutni. S tulajdonképpen az állam gyakorlatilag - pontosan
