Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
38 Köszönöm. Elnézést, hogy közbeszóltam. Megadom a szót Bakai Zoltán képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. (Közbeszólás: Tévedés.) Ez tévedés volt . Megadom a szót Francz Rezső képviselő úrnak, ugyancsak Magyar Szocialista Párt. FRANCZ REZSŐ (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Elhangzott, Matuska Sándor és Orosz Sándor is mondta, hogy minden földdarabnak van tulajdonosa. Ez igaz, de a tu lajdonos addig nem tudja, hol a földje, amíg a földkiadó bizottság részére a határozatot ki nem adta. Éppen ezért fontos ez a törvény, mert sürgeti, határidőhöz köti, hogy meddig kellene ezt a munkát elvégezni. Ha a másik oldalról közelítjük meg a dolgot, amit Bogárdi úr mondott, hogy a földkoncentráció kívánatos lenne: a földkoncentráció zajlik, de nem olyan formában, amely a számunkra vagy a magyar emberek számára hasznos lenne. Nyugat- és DélDunántúl nagy földterületei, hatalmas latifundiumok alakulnak ki zsebszerződések sokaságával. Erről nem beszélni azt jelenti, hogy a homokba dugjuk a fejünket. Ma még ezek a földek a korábbi földtulajdonosok nevén vannak. Ilyen szerződést nem lehet látni, de tudok osztrák urat, aki több ezer hektár földtulajdon birto kosa. Tudok olyat, aki új típusú szövetkezet, állattartó szövetkezet alól vásárolja ki a földet. Aki tudja, hogy melyik terület kié, az egy lelkes falugazda, aki benne van a földkiadó bizottságban. Földkiadó bizottság nem ülésezik, de az osztrák úr tudja, melyik területet kell megvenni, hogy a végén az ölébe pottyanjon az a telek, amit most a semmiből indítottak el egy felszámolt szövetkezet után. Ezek nem feltételezések, mint amit Bogárdi úr mondott: ezek konkrétumok. Konkrét nevek, címek, emberek sorsa fü gg attól, hogy mi meddig totojázunk ezeken a törvényeken. Úgy gondolom, rendkívül fontos lenne megszüntetni a diszkriminatív intézkedéseket. Az osztrák urak és magyar bt.ik hozzájuthatnak a földhöz, egy szövetkezet nem. Ez mélységesen igazságtalan. Köszön öm a szót. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak kétperces viszonválaszra. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Rengeteg mindenre kellene válaszolnom, elnök úr, de... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tudom, de a két perc... BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : ... két perc, igen... Lakos miniszter úrnak tudom válaszolni: akkor is tudtam, most is tudom, csak ön másra gondolt, miniszter úr. Ugyanis ha akkor nem kerül a törvénybe, hogy aki nem ad be igényt, annak is van követelése és azt is k i kell elégíteni valamilyen formában, akkor kié lett volna az a föld, amire nem adnak be igényt? Ez a kérdésem. Ugyanis nagyon sokan nem adtak be igényt azóta sem, de az ő tulajdonjoguk akkor is fönnáll. Nem azt kérdezem, hogy mit ne csináljunk. Azt kérdez em: mit kellett volna csinálni ebben az esetben? Csak azt lehetett - és ezt számtalanszor átrágtuk , amit csináltunk. Ez egyáltalán nincs ellentétben azzal, amit mondtam, hogy nyissuk meg az igény lehetőségét azoknak, akik azóta meggondolták magukat, mert eltelt másfél év. Minden földnek van tulajdonosa... Én nem tudom, ki találta ki, hogy nekünk az a véleményünk vagy az az elképzelésünk, hogy nincs. Minden földnek van tulajdonosa, csak a tulajdonjogával pillanatnyilag nem élhet, mert nem kapta meg. Azt cé lozza a törvény - az eredeti is azt célozta , hogy kapja meg és élhessen a tulajdonjogával. Akkor teljesen egyetértünk! Ha csak ez a különbség
