Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
33 pontosabban a tulajdonjoga - megmaradt, ebből adódóan neki mindenképpen előnyt kell adnunk azzal szemben, aki új tulajdont szerzett tagi jogon. Csupán erről van szó a 6. §ban és semmi másról! Nem hiszem, hogy van itt a Házban olyan, aki ki merne állni a nyílt színre és azt mondani azoknak az embereknek, akik bevitték a földjüket a termelőszövetkezetekbe - mégpedig nem önszántukból, hanem kénysze r alatt , hogy nekik nincs előnyük azokkal szemben, akik tagi jogon tulajdonjogot szereztek. Azt hiszem, a jó szándék nem kérdőjelezhető meg az előző törvényalkotásnál abban, hogy nem akarta kisemmizni azokat az embereket sem, akik a termelőszövetkezetbe nem vittek be földet, viszont ott töltötték az életüket. Ezért szavazta meg a parlament, hogy ezek az emberek kapjanak a szövetkezet földtulajdonából, de azt nem szavazhatta meg, hogy előnyt élvezzenek azokkal szemben, akik földet vittek be. Ez az előny is csak akkor él, ha a megadott határidőre, tehát '93. március 20áig benyújtották az igényüket egy adott táblára és az adott faluban. Azt hiszem, ez annyira tisztességes és annyira visszafogott előnybiztosítás, hogy ezt kritizálni kár volna. Kritika alá von ható viszont az a bizonyos tervezett e) pont, amit a kormány előterjesztésében a 2. §ban találunk, ugyanis egy egyéb módon keletkezett részarányföldtulajdon fogalmát vezeti be a törvénybe. Ha megnézzük, hogy mi lehet az egyéb jogon szerzett tulajdonjog, akkor kiderül, hogy az öröklés és a vásárlás. Csak egy probléma van: az a gond, hogy ez a törvénybe már '93ban más fogalom alatt belefogalmaztatott. Ugyanis ez a földtulajdon, amit valaki megörökölt elhalt hozzátartozója után vagy valakitől megvett, a '93as csoportosításnál már valamelyik csoportban szerepelt: vagy a beviteli kötelezettség alapján, vagy a tagi jogon keletkezett tulajdoncsoportban. Ha utólag beiktatjuk, hogy ezt a tulajdonjogot visszasoroljuk a legutolsó helyre, abban a pillanatban a vásár lásnál, de az öröklésnél is bírósághoz fordulhat az a személy, akit ilyen hátrány ért, mert ő egy igénybejelentéssel, egy konkrét táblára megjelölt igénnyel vette meg a földet. (11.30) (A jegyzői székben dr. Kiss Róbertet Nahimi Péter váltja fel.) Ad abszu rdum még az is előfordulhat, hogy a tulajdonos prezentált neki egy nyilvántartást, miszerint arra a táblára egyedül ő adott be igényt, és senki más. Az új tulajdonos tehát biztos lehetett abban, hogy ő a földjét abban a bizonyos táblában kapja meg. Említet ték képviselőtársaim az önkormányzatokat. Én is szóltam már erről. Az önkormányzatok nagy része ezen a módon próbált a falu környéki földek tulajdonjogánál előnyt szerezni: megbeszélte a tulajdonosokkal, hogy megveszi az aranykoronájukat, megbeszélte a fal u többi lakosával, aki szintén igényjogosult, hogy arra a táblára ne kérjék, mert azt az önkormányzat szeretné megszerezni, ugyanis oda akarnak szennyvíztisztítót csinálni - ha távolabbi , vagy arra szeretne a falu terjeszkedni, vagy sportpályát, bármi má st csinálni. Ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, akkor ez megnehezedik, és az a cél, amit itt Kis Zoltán megfogalmazott, egyáltalán nem esik egy vonalba a mi puskánk célgömbjével. Másfelé lövünk - ezt pedig nem akarjuk. Nem akarok hosszabban foglalkozni azzal, hogy a törvényben mi az, amit kritika alá vonnánk. Arról viszont mindenképpen szólnom kell, mi az, amit szeretném, ha a törvénymódosítás megoldana, és szeretném, hogyha a törvénybe belefogalmaznánk. Nem foglalkozik a törvény - sajnos - azzal, hogy a földkiadó bizottságoknak felügyeleti szerve vane. Én mindenképpen szükségesnek tartanám azt, hogy a földkiadó bizottságoknak legyen egy felügyeleti szerve, és ezt én - másokkal ellentétben - a földművelésügyi hivataloknál tudnám megtalálni. Rengeteg per t, fellebbezést és elhúzódó földkiadást előzhetnénk meg akkor, hogyha az FMhivatalnak menet közben jogot adnánk arra, hogy betekintést nyerjen a földkiadó bizottság munkájába. Ha emlékeznek önök, volt az a bizonyos, sokat kritizált törvény, ami 1993. janu ár 1jén lépett hatályba, amikor ugyanezek a hivatalok megkapták a jogot arra, hogy a szövetkezetek átalakulásának jogszerűségét vizsgálják. Ennek mintájára ebbe is betekinthetnének, de csak a jogszerűséget vizsgálnák. És ha jogellenes, ha jogszerűtlen a tevékenység, már menet közben be tudnának avatkozni. Az ő munkájuk is kevesebb lenne, az önök munkája is kevesebb lenne, és a
