Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ORBÁN VIKTOR, a Fidesz
306 Tisztelt Ház! A privatizációs stratégiában a kormány nem szentel figyelmet annak a kérdésnek, ho gy milyen az országba áramló tőke összetétele. Még egy liberális gazdaságpolitika sem mondhatja azt, hogy az országba érkező tőke származási helye közömbös lenne számára. Tudjuk, a pénznek nincs szaga, de a tulajdonosaiknak igenis van, s ezt nem figyelembe venni szintén súlyos kormányzati hiba. Képviselőtársaim! A magyar gazdaság stratégiai ágazatainak magánosítása hosszú távra eldönti a magyar társadalom legfontosabb kérdéseit, egyúttal kijelöli Magyarország integrációs lehetőségeit és politikai helyét Eur ópa térképén. Ez nem a kormány ügye, ez az egész ország, sőt tágabb értelemben a magyarság ügye. Elvárjuk, hogy ilyen jellegű döntés csak akkor szülessen, ha a kormány világos, egyeztetett és széles körben elfogadott stratégiával rendelkezik. Ma ilyen ninc s. Éppen ezért aggasztónak és az európai uniós integrációs terveinkkel és nemzeti érdekeinkkel ellentétesnek tekintjük, ha hazánk ismét energiafüggésbe kerül Oroszországgal. A kormánynak ezt a folyamatot meg kell állítania. Tisztelt Ház! Föl kell tennünk a kérdést, lehetségese igazságos privatizáció. A kérdés indokolt, ugyanis a Kádárrendszerben mindenkinek volt köze az állami tulajdonhoz, abban az értelemben, hogy munkája beépült a vállalati vagyonba. A törvényjavaslat magáévá tette az SZDSZ programját, s nem törekszik igazságos privatizációra. A mai állapotokból persze már nem lehet visszamenni az 1988 körüli szituációhoz, s azon gondolkodni, vajon milyen megoldásokkal juthatnánk legközelebb a privatizáció méltányos formájához. Ez azonban nem ok arra, ho gy a még állami tulajdonban lévő vagyon esetén ne törekedjen a kormány a munkavállalókkal szemben méltányos eljárásra. Igenis el kell ismerni, hogy a privatizálásra kerülő vállalatok alkalmazottainak közük, s így joguk van a vállalati vagyonhoz, hiszen mun kájukkal - a segédmunkástól az igazgatóig , ha különböző mértékben is, de mindannyian hozzájárultak a vagyon létrejöttéhez. Ebben a vagyonban bizony hosszú évek munkája testesül meg. Ezért mi nem fogadjuk el a vezetői kivásárlásnak a törvényben javasolt f ormáját. (13.20) A kormány által javasolt megoldást a vállalatok dolgozói számára igazságtalannak és megalázónak tartjuk. Joggal föltételezhető, hogy a kormány a vállalati vezetők legtöbbjét, éppen az itt tárgyalt törvényjavaslatra készülve, nevezte ki seb tében az elmúlt kétszáz nap alatt. S ha most ezeket a régiúj vállalati vezetőket olcsón juttatja az alkalmazottak közös munkájának eredményéhez, akkor a kormánytól elvárható lenne, hogy szigorú feltételeket szabjon számukra. A Fidesz azt javasolja, hogy v ezetői kivásárlás esetén az új tulajdonos vállaljon magas foglalkoztatási kötelezettséget a kivásárlási szerződésben. A vagyonfelélés megakadályozása érdekében pedig a kivásárlási szerződés támasszon beruházási kötelezettséget is. Nemteljesítés esetén pedi g a vagyon szálljon vissza az államra. Tisztelt Ház! A Fidesz elképzelései szerint a privatizáció gazdasági szempontjait alá kell rendelni, illetve össze kell egyeztetni a középosztály megteremtésének és megerősítésének politikai, társadalompolitikai céljá val. Ez a meggyőződésünk szembenáll a baloldali blokk pártjainak programjával, amely itt is az SZDSZ elképzeléseit tette magáévá. Vagyis a jelenlegi kormány nem akar sem erkölcsi, sem ideológiai, következésképpen társadalompolitikai szempontokat sem érvény esíteni a privatizációban. Ebben a magatartásban tetten érhető a magyar középosztálytól való félelem és a vele szemben táplált előítélet is. Szerintünk - fideszesek szerint - azonban Magyarország jövője azon áll vagy bukik, hogy létrejöne egy erős, nemzet i középosztály. A magyar kormánynak - szerintünk - az lenne a kötelessége, hogy a rendelkezésre álló javakat, e célt szem előtt tartva, magánosítsa. Olyan magánosítást kellene a kormánynak megvalósítania, amely nem teszi lehetetlenné a nagytőkés csoportok létrejöttét, de igazi célja a középosztály megerősítése. Mi olyan politikát szorgalmazunk, amelynek az a célja, hogy egyre nőjön azoknak a honfitársainknak a száma, akiknek saját háza, bankbetétje, értékes szaktudása és független
