Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - CSÉPE BÉLA, a KDNP
301 A nagy bankok privatizációja iránt kétségkívül nagy a külföld érdeklődése. Ennek elsődleges oka, hogy a tőkehián yos fedezeti tőkét elsősorban állampapír formájában birtokló bankok olcsón vásárolhatók meg, a vásárlás révén viszont a vásárlók kezébe kerülnek mindazok az értékek, amelyek az elmúlt évek során szinte fillérekért kerültek a bankok tulajdonába, rendelkezés i jogába. Ezért egyegy bank eladásával láncolatos módon tulajdonképpen az egész nemzeti vagyonnak egy nagyon tekintélyes hányada - közte földek fölötti rendelkezés és sok egyéb - kerülhet olyan idegen tulajdonba, amely nemkívánatos. A Független Kisgazdapá rt álláspontja ebben a körben az, hogy inkább új bankok létesítését kellene szorgalmaznunk. Ha a külföldi bankot akar Magyarországon, akkor kapjon lehetőséget bankalapításra, hozza ide a tőkéjét - hogyha van , de azt, hogy jelentős értékeinket fillérekért idegenek szerezzék meg, a kisgazdapárt nem tudja támogatni. Egy csomó kérdésre most már nem jut időm, hiszen az országalapról, a pályázati kiírás feltételeiről is feltétlenül szerettem volna még beszélni. Egyértelmű, hogy egy új feltételrendszert kell kia lakítani a középkategóriájú vállalatok értékesítésénél, de ezekről majd később beszélek. Miután a 30 perces időtartam köt engem, és nem akarom, hogy az utánam következő vezérszónokok miattam hátrányba kerüljenek ... (Zaj, derültség.) .., ezért engedjék meg, hogy megköszönjem a lehetőséget, és a továbbiakat majd egy másik felszólalás alkalmával mondom el. Köszönöm szépen. (Derültség, taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Képviselő úr, engedjen meg egy megjegyzést. Nem szerencsés, ha negatív példák alátá masztására konkrét külföldi országokat jelölünk meg, mert ez esetleges érzékenységeket érinthet. (Zaj, közbeszólások: Guatemala!) Kérem, hogy ne ismételgessük mi sem! Tájékoztatásul annyit mondanék, képviselőtársaim, hogy a házbizottság előzetes megállapod ása értelmében valamennyi vezérszónoklatra egyben kerül sor az ebédszünet terhére. A még következő két felszólaló itt közben írásban meg is erősítette a maga részéről azt, hogy kéri, tartsuk magunkat a házbizottságban kialakított megállapodáshoz, tehát fol ytassuk a tárgyalást a még hátralévő két párt vezérszónokának meghallgatásával az ebédszünet terhére. Ez - és ezt most jelzem - viszont nem fogja érinteni a 2 órás kezdést, tehát megrövidül az ebédszünet. (Zaj, mozgás.) Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokának. CSÉPE BÉLA , a KDNP képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Temetni jöttünk a privatizációt vagy feléleszteni? Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavasl at tárgyalásánál ez a drámai kérdés tehető fel, mivel a szocialistaliberális kormány eddigi, immár több mint féléves tevékenysége alapján inkább a temetés jelei mutatkoznak annak ellenére, hogy programjában és szavaiban mindig az ellenkezőjét hirdette. El őször is a tárgyalás időpontjáról. Mivel a gazdaság kulcskérdésének tekinthető privatizációról az Országgyűlés csak most kezd törvényt alkotni, ez - figyelembe véve az eljárás, hatálybalépés, funkcionális megindulás időigényét - gyakorlatilag egyéves késed elmet jelent. Úgy vélem, most már ténylegesen leszögezhető, hogy az erősen politikai indíttatású, szükségtelennek tekinthető '94. évi pótköltségvetés tárgyalása helyett ezt a törvényjavaslatot kellett volna az Országgyűlésnek megtárgyalni, különös tekintet tel a '95. évi költségvetéssel való összefüggésére. A kormány hivatalba lépése óta a privatizáció lényegében leült, holott ez a kormány még a száz napos előkészületi időt sem igényelte, hanem azt ígérte, hogy azonnal cselekvéshez lát. Ezzel szemben ma még ott tartunk, hogy a magánosítást irányító új minisztérium gondolata is felmerült, ami nyilvánvalóan nincs összhangban a benyújtott törvényjavaslattal. Tehát még a szervezeti formák megoldását is csak keresi a kormány, illetve ami még valószínűbb: csődöt mo ndtak eddigi elképzelései.
