Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TARDOS MÁRTON, az SZDSZ
284 kinek milyen a forgalma. Ilyen alapon az em berek, a szubjektív vélemények sokasága objektivizálják az árat. De hogy mi az igazi ár, mi a várható nyereség ellenértéke, ezt senki sem tudja, és erről kéne elszámolni. Ilyen értelemben nehéz dolog átláthatóvá tenni a privatizációt, de ez nem ellentétes avval, hogy a gazdálkodók gondosságát ellenőrizni lehet. Ennek az ellenőrzésnek a módját a jelenleg kialakult és a törvényjavaslatban megfogalmazott módokhoz képest még tovább lehetne fokozni. Itt az átláthatóság érdekében érdemes sok konkrét módosító java slattal megpróbálkozni, és a tisztelt Ház bölcs ítéletére bízni, hogy ezek között melyeket tartja a leginkább alkalmasaknak. Fontos a parlamenti ellenőrzés fokozása az előadott javaslathoz képest, de fontos - ha indokolt a menedzsment, a vállalatvezetők ak tív bevonása a privatizációs folyamatokba - a vállalati vezetők viselkedésével és döntéseivel kapcsolatos kérdések összekapcsolása a vállalati vezetők magánjogi felelősségével. Ez a tőkeértékelés a kialakult árak szempontjából egy alapvető kérdés. Vélemény em szerint sokkal előbbremutató, mint minden más kötelező vagyonértékelés, ahol a belföldi vagy külföldi szervek - akik erre megbízást kapnak - a saját szubjektív véleményüket nem világos feltételek között tudják kialakítani. Az értékelés ilyen kialakítása milliókba, sőt, ha az egész vagyonra vonatkoztatjuk, akkor az országnak milliárdokba kerül. A harmadik olyan kérdés, ahol úgy gondolom, módosítani és változtatni lehet a jelenleg kialakult törvényen, az az, hogy nincs teljesen egyértelműen biztosítva az á llami vagyonnal foglalkozó ÁPV Rt. és a többi magyar gazdasági intézmény kapcsolata. Ez nem felel meg a polgári törvénykönyv általános rendelkezéseinek, és nem is tisztázza megfelelően ezt a kapcsolatot. Ez is egy igen fontos olyan kérdés, amivel lényegese n lehetne javítani a mai renden. Ha ezeket a technikai jellegű változtatásokat a privatizációs törvényen a Ház végrehajtja, akkor úgy ítélem meg, egy igen sikeres privatizációs programot fog elfogadni. Még néhány mondatot szeretnék azonban mondani a privat izáció általános feltételrendszeréről, a siker lehetőségéről. Önmagában véve semmilyen privatizációs törvény nem teremtheti meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a gazdaság föllendül, s amelyek mellett a privatizáció valóban sikeressé válik, amelyek m ellett a magángazdaság gyökeres és alapos fejlődésnek indul. Mi kell ehhez? Törvényes stabilitás, a gazdálkodó egységek számára - legyenek azok belföldiek vagy külföldiek - biztonságos helyzet. Ennek a biztonságnak a kialakulásában, úgy ítélem meg, ma sok negatív jelenségnek vagyunk a tanúi. A pénzügypolitikában, a privatizációban az ellenőrzés és a biztonság nem egymásnak ellentmondó tényező, az ad hoc beavatkozás azonban igen. Olyan helyzetet létrehozni, amelyben egy felelős vezető, aki az elfogadott, kia lakult rendnek megfelelően viselkedik, menet közben, a szerződő partnerekkel való vitájában az őt ellenőrző szervek részéről dezavuálódik, elvonják tőle a bizalmat, ez nem azért kedvezőtlen csupán, mert adott esetben rontja az üzlet sikeres végrehajtásának lehetőségét, hanem mert az üzleti szellemet, az üzleti élet biztonságát aláássa az országban. (11.20) A második ilyen kérdés: ahhoz, hogy a privatizációt végre lehessen hajtani, és hogy a magántulajdon valóban hatékonyan működjön az országban, a gazdaságp olitikának is stabil feltételeket kell teremteni. Az emberi, a politikai stabilitás a gazdaságban minden siker előfeltétele. Állandóan változó és bizonytalan feltételek között nem lehet gazdasági sikert építeni. A politikának tudomásul kell vennie, hogy a gazdaság sikere a politikai siker alapfeltétele, és ezért olyan politikai körülményeket kell teremteni, amelyben a gazdálkodók - legyenek azok magyarok vagy külföldiek, akik Magyarországon gazdasági tevékenységet akarnak folytatni, legyenek azok munkaválla lók vagy munkaadók - pontosan tudják, hogy mire számíthatnak. Stabil feltételek nélkül nincs gazdasági siker. Meggyőződésem, ha ilyen gazdaságpolitikát folytatunk, amely arra ösztönöz, hogy Magyarországon növekedjenek a megtakarítások é s a megtakarításokból hatékony
