Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TARDOS MÁRTON, az SZDSZ
282 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is megköszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselő csoportok vezérszónokai fejtik ki álláspontjukat. A házbizottság állásfoglalása alapján a vezérszónokoknak maximum 30 perc áll rendelkezésükre. A sorrend a következő lesz: Szabad Demokraták Szövetsége, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Függe tlen Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Fidesz. Elsőként megadom a szót Tardos Mártonnak, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja részéről a vezérszónoki beszéd elmondására. Szólásra készül dr. Szabó Iván az MDF részéről. Egyidejűleg á tadom az elnöklést dr. Salamon László alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Salamon László, a jegyzői széket dr. Kiss Róbert és dr. Semjén Zsolt foglalja el.) TARDOS MÁRTON , az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Igen tisztelt Ház! A privatizáció ügyének rendbe rakása, egy privatizációs törvény elfogadása a '89 óta folyó társadalmi átalakulás egyik leglényegesebb eseménye, úgyhogy nagy pillanatban vagyunk jelen itt a képviselőház vitáján. Nagy örömmel hallgattam Békesi László pénzügyminiszter beszámolóját, amely megítélésem szerint és a szabaddemokraták megítélése szerint egy sikeres tulajdonrendszerátalakítási programot fogalmazott meg. Megfogalmazta e szükséges változás végrehajtását, a befejezéséhez szükséges lépése ket, és meggyőződésem, hogy ez a program véget vethet annak az elfogadhatatlan helyzetnek, hogy a társadalom lelkesen vett részt és vesz részt még ma is a '89 óta tartó társadalmi, politikai és tulajdonviszonyokra vonatkozó átalakulásban, de a privatizáció val szemben minden körben nagy ellenérzések mutatkoznak, tehát ennek a súlyos és egész országunk szempontjából nagyon kedvezőtlen ellentmondásnak ez a program véget vethet, és remélem, sőt biztos vagyok benne, hogy véget is fog vetni. Milyen átalakulási re ndszerre van szükség, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket egy ilyen privatizációs, állami vagyon feletti rendelkezési jogokkal foglalkozó programnak meg kell valósítania? Az elhangzott beszámolóval, Békesi László által előterjesztett programma l összhangban azt szeretném aláhúzni, hogy ezen program megvalósítására, technikai értelemben való részletkérdéseinek tisztázására és nem módosítására van szükség. Ez az a program, amivel rendbe hozhatjuk az ország gazdaságát a tulajdonviszonyok vonatkozás ában, és amely elő fogja segíteni a magántulajdon általános fejlődését és a privatizáción keresztül történő magántulajdon megerősödését is. A feladatokat a program három részre osztja. Vannak nagy értékű, általában szolgáltató tevékenységet folytató állami vállalatok, amelyek tőkeemeléssel történő privatizációja mindnyájunkat közvetlenül foglalkoztat, hiszen hatékony villamosművek, hatékony gáz- és kőolaj, kőolajtermékelosztási rendszer nélkül Magyarország nem tud működni. Ez részben akkor válhat valóra, ha a tőkeemeléssel ezek a vállalatok és szolgáltató szervezetek hatékonyabbá válnak, részben pedig akkor, ha a magántulajdon ezen vállalatok életében megjelenik és döntő gazdálkodási eredmény válik valóra. Négyéves vagy négy évnél hosszabb privatizációs id őszak után nyugodtan állíthatjuk, hogy ha nem az MVM, a Mol és a hasonló nagyvállalatokról van szó, akkor az igazán értékes, jelentős vállalatok már eladásra kerültek az országban, és ma már nagyrészt magántulajdon alapján működnek. A maradék, nem kis szám ú vállalat értékesítése a másik feladat. Milyen szempontokat kell itt figyelembe venni? A program helyesen húzza alá a feladatokat: nem egyedül a befolyt érték az
