Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevőszéki bizottság előadója:
279 ők reális vagyonértékelést és a hazai szakértők bevonását igényelték a következő időszak munkája során . Ezzel együtt a mezőgazdasági bizottság tehát általános vitára alkalmasnak tartja a benyújtott törvényjavaslatot, azzal a véleményével, hogy jó néhány területen módosító javaslatokat fog megfogalmazni, és ezeket a megfelelő időben el fogja juttatni az éri ntett helyekre. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a számvevőszéki bizottság ülésén szintén sor került kisebbségi álláspont megfogalmazására. Ezért itt is elsőként a többségi vélemény és ezt követően a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Kertész Istvánnak, a számvevőszéki bizottság előadójának. KERTÉSZ ISTVÁN , a számvevőszéki bizottság előadója : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A számvevőszéki munkabizottság folyó hó 24én tartott ülésén, egy tartózkodás mellett, az előttünk fekvő T/288. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minősítette. A bizottság gyakorlatilag eg yhangú véleménye a szabályozás szükségessége, időszerűsége vonatkozásában szinte egyértelmű volt. Hangsúlyozásra került az, hogy ugyan a privatizációt tökéletesen folytatni nem lehet, a privatizációs törvénnyel szemben teljes konszenzust elvárni nem lehet, nem célszerű. De a jelenlegi bizonytalan helyzet feloldása szempontjából a privatizációs törvény mielőbbi benyújtása és a lehető leghamarabb történő elfogadása, a szükséges javítások után mindenféleképpen indokolt. A jelenlegi helyzetben a privatizáció mi nd a vagyonkezelők, mind a potenciális befektetők, mind pedig a privatizációt folytató apparátus vonatkozásában bizonytalanságokkal terhes. Úgy gondoljuk, ez a helyzet a gazdaság számára egyértelműen hátrányokkal jár; ennek feloldása csakis a törvényhozási és később a privatizációs munka felgyorsításával oldódhat. Munkánkban nagy segítség volt az Állami Számvevőszék e tárgyban készített jelentéssorozata, az Állami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság 1993. évi tevékenységéről készített j elentése, valamint az ezek tanulságát összefoglalóan tartalmazó jelentés és javaslathalmaz. Közös volt a privatizációs törvényjavaslat alapvető céljának megítélése is. Valamennyi jelen levő képviselőtársunk elfogadta a vállalkozói vagyon tartós, hatékony m űködtetését biztosító és erre irányuló célkitűzést. Valamennyien elfogadtuk azt is, hogy ennek a törvénynek többek között olyan célja is van - és egyáltalában nem elhanyagolható célja , hogy a magántulajdonra épülő társadalmi tulajdonosi szerkezetet erősí tse, hozza létre, és a lehető leggyorsabban zárja le ezt a folyamatot, ami minden szereplő számára a vagyonhoz való juttatás miatt - úgy gondolom - némileg felfokozott közhangulatot is okoz és indokol. Szintén elhangzott a bizottság ülésén az a szempont is - ami tulajdonképpen az 1990es időszakban is már szempont volt , hogy a privatizáció során a privatizálható vagyon bevonásával lehet az államadósságot, a költségvetés pozícióját jelentős összegben csökkenteni. Az 1990es időszakban az Egzisztenciahitel t is tulajdonképpen arra találták ki, hogy az államadósság helyében magánszemélyek adósságkötelezettségvállalása jöjjön létre, és ebből a szempontból az államitulajdonváltás egyben adósságváltást, adósságkötelezettváltást is jelent. (10.50) A munkabizot tság üdvözölte Horn Gyula miniszterelnök úr azon bejelentését, hogy hatpárti egyeztetést kíván szervezni a privatizációs törvény lehető leggyorsabb elfogadása érdekében. Abban azonban, hogy ettől a hatpárti egyeztetéstől milyen vélemények, milyen szintű ko nszenzus várható el, már véleményeltérés volt a bizottság ülésén. Én úgy gondolom, és ott is ezt mondtam el a magam
