Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
270 közül kiemelendő a gazdaság hatékonyságának növelése részben működőtőkebevonással, részben az élen járó technika, vezetési és marketingismeretek meghonosítása révén. A hatékonysághoz gazdasági szerkezet váltás kell. A szerkezetváltás összefonódik a gazdálkodó szervezetek reorganizációjával is. (10.00) Önálló pontban emeli ki a 2. § a foglalkoztatáspolitika figyelembevételét is, amelynek a jövőbeli privatizációnál az eddiginél hangsúlyozottabban kell megje lennie. A gazdaság modernizációja igényli a külföldi befektetéseket, hiszen tőkéhez, megfelelő technikához nagyrészt csak így juthatunk. A 2. §ban törvényi szinten a külföldi befektetők vonatkozásában két új elem jelenik meg: a stratégiai jellegű szakmai befektetések jelentőségének hangsúlyozása és a befektetési célú társaságok, illetve alapok kiemelése. Tisztelt Ház! A stratégiai fontosságú nagyvállalatok körében a privatizáció befejezéséig célszerű olyan kompromisszumos rendszert működtetni, ahol a tulaj donosi jogosítványok egy részét az ÁPV Rt. az ágazatok szakmai javaslatai alapján gyakorolja. Itt két terület szabályozása különösen fontos. A kinevezések során az ágazati miniszter tesz javaslatot az állami tulajdonost képviselő tisztségviselőkre, és az Á PV Rt. ezekből választhat, a tulajdoni hányadot nem érintő stratégiai fejlesztési döntésekben az ÁPV Rt. képviselője az ágazati szakemberekkel egyeztetett álláspontot képviselhet. Abban az esetben, ha a kormány lát lehetőséget arra, hogy az adott társaságo t '98ig részben vagy teljesen privatizálja, esetleg tovább csökkentse a most fennálló állami részesedést, a tranzakció lebonyolítását az ÁPV Rt.n belül felállítandó ad hoc bizottságra célszerű bízni. E bizottság tagjai sorába be kell vonni az ágazati min isztériumok szakembereit is. A bizottság az elkészített privatizációs javaslatot a kormány elé terjeszti. Ha egyszerre több stratégiai vállalat privatizációja folyik - ami mindenképpen kívánatos , akkor több bizottságra van szükség. Mindenképpen elkerülen dő, hogy egy szakapparátus intézzen össze nem tartozó ügyeket, s végső soron itt alakuljon ki a privatizáció szűk keresztmetszete. Jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy az első öt ilyen bizottság már megkezdte munkáját, azon az öt területen, ahol a kormány még a múlt év végén jóváhagyta a privatizációs stratégiát. Az ötszáz főnél nagyobb, de a magyar gazdaság egésze szempontjából stratégiai jelentőségűnek nem mondható társaságokat lehetőség szerint külföldi befektetőknek szándékozunk készpénzért értékesíteni az ÁVÜben eddig is alkalmazott ügyrend szerint. Készpénzes vevő hiányában az értékesítésnél a vállalt tőkeemelés nagyságát is figyelembe kell venni. Azok a kis- és középvállalatok, ahol az alaptőke nem haladja meg a 600 millió forintot, és ahol a főfogla lkozású dolgozók létszáma kevesebb mint ötszáz fő, a törvény erejénél fogva felhatalmazást kapnak arra, hogy szakértő bevonásával, a törvényben meghatározott elveket betartva, saját maguk dolgozzák ki a társaság privatizációs programját. E társaságok listá ját az ÁPV Rt. nyilvános hirdetmény útján fogja közzétenni. Meghatározott időszakon belül, a könyv szerinti értéket kiinduló árnak tekintve, készpénz ellenében a társaságot bármely befektető megvásárolhatja az ÁPV Rt.től. Az ilyen igényeket az ÁPV Rt. köt eles soron kívül, gyorsított eljárás során kielégíteni. A limitártól maximálisan 20 százalékos mértékben az ÁPV Rt. igazgató tanácsa eltérhet, ennél kisebb készpénzfizető ajánlatot azonban nem fogadhat el. Ebben a vállalati körben fokozott módon érvényesül het a vezetők és munkavállalók tulajdonszerzési igénye. A vezetői, munkavállalói kivásárlásra irányuló ajánlatot a dolgozók egyénileg vagy e célra alakított társaságaik útján nyújthatják be. Az ilyen típusú kivásárlások esetén a készpénzkímélő technikák is alkalmazandók - ilyen az Ehitel, a kárpótlási jegy, a lízing vagy a részletfizetés. Amennyiben a vezetők és munkavállalók a kivásárlás során a társaságban többséget - 50 százalék plusz 1 szavazatot - szereznek, az állam a még fennmaradó részesedéseit ell enérték nélkül a társaságra átruházza.
