Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 30 (50. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
248 földhasználók érdekeinek védelmét is jelentik, ilyen jellegű garanciákat is tartalmaz a földhasznosító közösség. Engedje meg, elnök úr, hogy annyiban azért reagáljak Gyimóthy úr felvetésére - ha már egyszer ő is elmondta, hadd mondjam el én is , hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén, és a megelőző egyeztetésen is természetesen élénk vita ala kult ki erről a passzusról, vagyis arról, hogy az utak kinek a kárára essenek. ELNÖK (dr. Salamon László) : Az utakról még más is kíván beszélni, ezért a 21. ponthoz vissza fogunk térni. Tényleg hadd kérjem meg, hogy figyeljü nk arra, hogy az összetartozó témákat tárgyaljuk meg. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Elnök úr, akkor a 25ös ponthoz teendő mondandómat befejeztem. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak, a Magya r Demokrata Fórum frakciójából. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Elnök Úr! A könnyebb eligazodás végett a 25ös ponthoz szeretném fűzni a mondandómat. Viszont egy kis általánossággal kell kezdenem, tekintettel arra, hogy az általános vitában ezekről a kérdésekről nem esett szó. Nem is eshetett szó, mert az egész csomag, tehát a 15től 20. paragrafusig terjedő kiegészítés módosító indítványként került bele az előterjesztésbe. Ebből adódóan az eddigi gyakorlattól eltérően általánosságban is kell néhány szót szólnunk err ől a kérdésről. Orosz Sándor képviselőtársam már elmondta azt, hogy két teljesen új fogalom kerül bevezetésre a törvénybe, az egyik a földhasznosító közösség, a másik pedig a birtokilletőség, ebből adódóan ezek jelentését végig kell gondolnunk. Végig kell gondolnunk, mert több törvényt is érint, több törvénnyel kapcsolatban van és nem szeretnénk olyan helyzetet teremteni - bár jelzem, a kitűzött céllal egyetértünk , ami esetleg egy alkotmánybírósági megtámadtatást vagy joghézag keletkezését eredményezné. A legnagyobb gondunk ezzel a megoldással az, hogy egy olyan új birtokközösséget teremt, ami egyszer már volt ebben az országban, vagy valami hasonló volt. Ez volt a szövetkezeti közös használatban lévő földtulajdon. Félő, hogy az átlagember, vagy a tulajdon osok nagy része erre asszociál. Ugyanis a törvény azt célozza meg, hogy a földhasznosító közösségbe belépő tulajdonosok még akkor is elvesztik konkrét földterületre fennálló tulajdoni jogaikat, ha azt már önálló tulajdonként a nevükre írták. Így van akkor, ha belépnek. Tehát erről a kérdésről nekünk a parlamentben is, de a választókörzetekben is rengeteget kell beszélnünk, nehogy félreértésből, a dolgok nem értéséből olyan helyzet keletkezzen, hogy valaki jóindulattal beviszi a konkrét önálló tulajdoni egys égként megkapott földjét a földhasznosító közösségbe - mondván, hogy én most pillanatnyilag nem vagyok olyan helyzetben, hogy használni vagy művelni tudjam - és két év múlva, amikor esetleg a gyereke, vagy valaki az örökösök közül úgy dönt: ő pedig önálló ingatlanként szeretné használni a földterületét, mert közben már megvette a szomszédét, meg a harmadik szomszédét, akkor azt mondják neki, hogy ennek a bizonyos közösségnek a belső szabályzata szerint az ön földjét csak a harmadik határban tudjuk kiadni, m ert azt fogadta el a közgyűlés. Ez egy olyan veszély, ami egyéb asszociációkra ad okot az embereknek. Ezt nekünk alaposan végig kell gondolnunk, mert itt nemcsak arról van szó, hogy egy falun belül jöhet létre ez a földhasznosító közösség, hanem ez az egés z szövetkezet területén létrejöhet, gyakorlatilag korlátlan méretű. Akár tíz falu területére is létrejöhet és könnyen előfordulhat, hogy az egyik faluban bevitt földjét a másik, vagy a harmadik faluban tudják csak kiadni. Van egy másik probléma is, mégpedi g az, hogy az eredeti törvény 9. §ával ez az egész módosítás ellenkezik.
