Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 30 (50. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
241 a kérdésföltevés jogos. Egyáltalán nem mindegy, hogy az aranykoronához viszonyítome a 2 százalék mértéket, vagy a területhez. A másik kérdés pedig az, ki és m ilyen módon fog dönteni arról, hogy ez a 2 százalékos csökkenés hol kerüljön kiadásra. Mert lehet a belterület határában levő területet kijelölni, amely nyilvánvalóan jogos fölháborodást fog kiváltani, lehet kijelölni olyan teljesen értéktelen szántókat, a melyek viszont az érdekelteknek nem kellenek. Nagyon hosszú folyamat volt az, amíg a földalapok kijelölése úgyahogy megtörtént. Most úgy érzem, ezzel újabb bombát dobunk a még vitatkozó felek közé, hisz' hogy a további 2 százalékot hogy értelmezzék, hol c sökkentsék, ez csak ott érvényes, ahol még nem jogerős a Földalap; és újra elindítjuk azt a folyamatot, amely a jogorvoslati fórumok figyelembevételével - megyei kárrendezési hivatal első fok, országos hivatal másodfok, elsőfokú bíróság, másodfokú bíróság, felülvizsgálati kérelem - ezeken a vitatott területeken két évre ismét elhinti a viszály magvait. Harmadik aggályom - s igyekszem rövidre fogni, elnézést kérek , hogy ha nincs Földalap, akkor jöjjön az állam, az állam adjon földet, illetőleg pénzbeli kár talanítást. Sajnos, véleményem szerint, az elmúlt négyéves időszak jogalkotásának is hibája volt, hogy ha különféle társadalmi csoportok érdekeit kellett kielégíteni, akkor legvégső soron mindig azt mondták, hogy fizessen az állam. Az egy jó, biztos fizető , fizessen ő. Jelen esetben miről van szó? Egy szövetkezet vagyoni viszonyait kell rendezni. Valaki bevitt vagyont a szövetkezetbe, hogy mennyit kap vissza, hogy vane a vagyonnak fedezete, ez a szövetkezetnek a belső dolga. Ha nem tud a szövetkezet annyi vagyont kiadni, mint amennyit bevittek - adott esetben erről az átmeneti törvény rendelkezett, a '92. évi II. törvény 22. §a , mert ha csökkent a nyilvántartott aranykoronaérték kisajátítások, ültetvénytelepítés és egyebek folytán, akkor arányosan szét kellett osztani ezt a tagoknak és kétezer forintaranykorona figyelembevételével kártalanítani kellett őket. Jelen esetben sincs másról szó. Nem az államnak a felróható magatartása okozza a vagyonvesztést. Itt nincs szó erőszakos tulajdonelvonásról, nincs kötelező lemondás, ingyenes vagyonátengedés az állam számára - mint ami a kárpótlási törvények esetében fölmerült, hogy azért kell az államnak helytállni, hisz' ilyen törvényekkel kötelezte az állampolgárokat a tulajdonuk átengedésére. Tehát jelen esetben én úgy gondolom, a magyar államnak a felelőssége föl sem merülhet, ezért indokolatlan, hogy az állam a saját tartalékföldjeiből földet adjon az ilyen részarány kielégítésére, illetőleg, ha ez sincs meg, abban az esetben pedig az állam fizessen pénzbeli ká rtalanítást. Úgy vélem - bár lehet, hogy ez bizonyos csoportok számára kedvezőtlen , próbálják meg a vagyon elosztása során a szövetkezeten belül érvényesíteni azokat az elveket, amelyek alapján az ilyen értékkiegyenlítésre sor kerülhet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót. Mindenekelőtt, ha ez a dolog úgy törté nt, ahogy Sepsey úr elmondta - és ebben nincsen okom kételkedni , akkor természetesen elnézést kérek. Utasításom úgy szólt, hogy a módosító indítványok előterjesztőit hívják meg. Tehát ez adminisztratív hiba lehetett ilyen körülmények között. Ami a dologn ak az egyéb részét illeti, úgy gondolom, kár lenne ezt a vitát az eredeti tartalmához képest túl messzire vinni. Ha mindarra a mondandóra és sok esetben vádaskodásra reagálnék, amit Sepsey úr itt elmondott - és tulajdonképpen első szándékom ez volt , úgy gondolom, megint abba a csapdába esnénk, mint oly gyakran a szövetkezeteket avagy a földet érintő jogalkotás során. Éppen ezért engedje meg, hogy mindössze arra hívjam föl a figyelmét, hogy itt, ezen földkiadó bizottságokról szóló törvénymódosítás kapcsán már nem a szövetkezetek és a tagok dolgait kell rendezni, hanem a létező részaránytulajdonosok jogait kell pontosítani oly értelemben, hogy
