Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 30 (50. szám) - Döntés a napirendi ajánlástól eltérő javaslatról - Az ülés napirendje további részének elfogadása - A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
231 koncepció megjelenik, vagy legalább az indoklásban megjelenik az, hogyan kívánjuk elősegíteni, h ogy erre valójában lehetőség is legyen. A folyami szállítást nem kell bemutatni, hogy erre jelenleg gyakorlatilag minimális lehetőség van, de a vasúti szállításban sincsenek kihasználva az országunkon átfutó azon fővonalak, amelyeknél ezek a kombinált áruf uvarozási lehetőségek igazából kihasználhatók lennének. Tehát itt előbb születik meg a törvény, mint ahogy valójában a feltételek rendelkezésre állnak. Ezért fogalmazok úgy, hogy az irányultsága jó, és reméljük, elősegíti ezeket a megoldásokat a törvénynek ezen része. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy végrehajtunk egy adóemelést és ezzel egyszerre bekövetkezett egy nagymértékű üzemanyagáremelés, nagy mértékű energiaáremelés is. Tehát át kellene gondolni, hogy a szállítás, a Magyarországon oly nagy mértékb en magánkézbe került árufuvarozás valójában hogyan tud továbbmenni, hogyan tudja megőrizni a versenyképességét. Úgy gondolom, hogy rendkívül átgondoltan, és hatásaiban sokkal részletesebben kellett volna elemezni, hogy milyen következményei lesznek ennek a rendkívül szigorú emelésnek. Az adómentesség köreivel szintén egyet lehet érteni, hiszen ez szociálisan és egyéb szempontokból is indokolt. (16.30) E nagymértékű emelés jelentős részét ki lehetett volna egyenlíteni, ha a hatályos törvé nyt figyelmesebben szemügyre veszi a módosító, és megpróbálja csökkenteni az adminisztrációs költségeket, melyek a városoknál, települési önkormányzatoknál, mint adóbehajtóknál jelentkeznek. Csak példaként tudnám hozni egy százezres város helyzetét, nem sz ámszerűsítetten, csak néhány példával. Például Kecskemét város gépjárműadóztatásának adatai is jellemzik ezt. A városban közel 30 ezer gépjárművet adóztatnak, melyből a bevétel 60 millió forint. Az önkormányzat részesedése 30 millió forint. 1993ban a gép járműváltozások miatt megközelítően 16 ezer határozatot hoztak. A határozatok elkészítésének, feldolgozásának költsége az irodaszerek, postai költségek, bérek és járulékok miatt évről évre növekszik. A tulajdonjogváltozásnál a szerződés elfogadása ugyan a Ptk. szerint helytálló és törvényes, de a szerződés szakszerűségét, tényszerűségét az alaki és tartalmi kellékeken túl az adóapparátus vizsgálni nem tudja és ideje sincs rá. Sajnos sok esetben megtévesztő adatokat tartalmaz. A leírtakon túl jelentős ille tékbevételtől is elesik mind az önkormányzat, mind a központi költségvetés, ugyanis a gépjárművek adásvétele megtörténik, az adóhatóságok az adóalanyok változását nyilvántartásaikban regisztrálják, ugyanakkor a rendőrhatóságnál a forgalmi engedélyben a tul ajdonjogváltozás nincs átvezetve és ebből következik, hogy a gépjárművek után a visszterhes vagyonátruházási illetéket sem fizetik meg. Az előzőek szerint javasolható lett volna, hogy a gépjárműadóról szóló törvényt akként módosítsuk, hogy az adó alanya a z, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosa. Évközi változás csak a forgalomból történő kivonás és új gépjármű forgalomba helyezése esetén lehetséges. Csak megjegyzem, hogy a kötelező biztosítást is negyedéves állapot szerint kell megfizetni. Németorsz ágban, ahol elismerten is hosszú távú és az állampolgárok jogait védő szabályozás működik, a gépjármű adóztatása a január 1jei állapot szerint történik és egy összegben kell február 15ig megfizetni. Úgy gondolom, hogy a jelenleg meglévő magyar autóállomá nnyal kapcsolatos önkormányzati ügyintézés, tehát az érvényben lévő tulajdonosi szerkezet és ennek adminisztrációja is valóban olyan nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat - figyelembe véve, hogy ehhez még hozzájárul majd a kombinált árufuvarozásból ere dő, igen nehezen ellenőrizhető és végrehajtható szabályozás , hogy ez meggondolandó lett volna. Talán sokkal szerencsésebb lenne, ha ez egy év végi akcióban, tehát egy év végi törvénymódosításban nyilvánul meg, hiszen most erre az évre igen nehéz helyzetb en lesznek az önkormányzatok, ha ezeket a módosításokat akkor kell megtenniük, amikor már a költségvetésüket megalkották, a költségvetési helyi rendeletben szabályozták az erre vonatkozó
