Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 30 (50. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HORN GYULA miniszterelnök:
217 Az is nyilvánvaló, hogy a jólét, vagy egyáltalán az életkörülmények javulása döntően, alapve tően a gazdasági teljesítménytől függ. Tehát nem tud ezen a területen a kormány többet ígérni, mint amit eddig is tett. A másik, amit a hangsúlyozott feladatok között fogalmaztunk meg, a közbiztonság. Nem lehet belenyugodnunk abba, ami a közbiztonság terén tapasztalható. Ezek között súlyponti feladatként lehet megjelölni a bűnmegelőzést, a rendőrség még alkalmasabbá tételét a közbiztonság fenntartásában és erősítésében, és egy társadalmi összefogás megteremtését mindenekelőtt a civil, polgári szervezetekkel . Nem nyugodhatunk bele abba, ami ezen a területen van. Most már rövidre fogom, egy kis türelmet kérek még, tisztelt képviselőtársaim. Ami a médiák, pontosabban a Magyar Televízió helyzetét illeti: A kormány elhatározott szándéka, hogy továbbra sem avatkoz ik bele a Magyar Televízió ügyeibe. Ugyanakkor úgy ítéljük meg mind a költségvetés, mind a televízió működése szempontjából, hogy számára új megoldásokat kell keresnünk. Ezekkel az új megoldásokkal foglalkozunk. Ezekkel - az erre vonatkozó javaslatokkal m ajd önök elé fogunk állni. A társadalmigazdasági megállapodást illetően: az elmúlt hónapok tapasztalatai nagyon gazdagok. Hasznos volt az, amit vállaltunk. Ugyanakkor látni kell, hogy arra mindenképpen szükség van, hogy fenntartsuk a folyamatos párbeszéde t, működtessük az egyeztetési mechanizmust. De mindenképpen meg kell találnunk a szociális partnerekkel annak a lehetőségét, hogyan tudunk megállapodni a kormányprogram társadalmi támogatásának az erősítésében. A külpolitikát, illetve a nemzetközi erőfeszí téseinket illetően: Változatlanul döntő az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése. Meg kell mondanom, az elmúlt félév során közelebb kerültünk az Európai Unióhoz. Hadd ne taglaljam ennek az elemeit. A má sik, hogy kimozdult a holtpontról a Szlovákiával, illetve Romániával fennálló viszonyunk. Kimozdult abban az értelemben, hogy előre tudtunk lépni. Ami Szlovákiát illeti, nem akarok most az alapszerződésről beszélni, de nagyon kérem a tisztelt parlament, ké pviselőtársaim támogatását ahhoz, hogy végre előre tudjunk lépni a sok évi egy helyben topogás után a dunai vízi erőmű, Bős ügyében, elsősorban annak érdekében és jegyében, hogy biztosítsuk legalábbis viszonylag rövid időn belül az ideiglenes kárelhárítást . Erre nagyon rövid időn belül egy javaslattal fogunk élni a tisztelt parlamenthez. Ezt igényli, kívánja meg a Szigetköz, az egész Dunamente élővilágának érdeke. Romániával kapcsolatban ténylegesen sajnálatos mindaz, amit az RMDSZ ellen indítottak. Ez ell entétes az európai normákkal és követelményekkel. Ebben egyértelműen állást foglaltunk. Mi azt várjuk a román politikai élettől, a román politikai vezetőktől, hogy elhatárolódjanak, még határozottabban, mint eddig, azoktól a törekvésektől, amelyek megpróbá lják megkérdőjelezni az RMDSZ létjogosultságát, alkotmányosságát, működésének legitimitását. Enélkül nem várható további javulás a magyarromán viszonyban. Befejezésül: amit a program kapcsán 1994 júliusában és az azt követő megnyilatkozásokban mondottam, én nagyon komolyan veszem. Vagyis azt, hogy egy nemzeti összefogásra van szükség. A nemzeti összefogásra azért van szükség, mert óriásiak a feladatok, a kihívások mindannyiunkkal szemben. Ezt a nemzeti összefogást megítélésem szerint itt, ebben az Országgy űlésben kell elsőként prezentálni, felmutatni. Ezért örülök annak, hogy a tisztelt ellenzéki pártok is elfogadták a szerdai hatpárti egyeztetéshez szóló meghívást, ahol szeretnénk egy egyeztető megbeszélést tartani a legfontosabb kérdésekről, amelyek mind a kormány, mind a parlament munkáját, illetve együttműködését érintik. Ugyancsak szeretném, hogy ennek a hatpárti megbeszélésnek az alapján nemcsak a további kapcsolatok és együttműködés kérdéseit vitatnánk meg, hanem azt is, hogy a parlamenten belüli légk ör, a parlamenten belüli kulturált viszony, a parlamenten belüli együttműködés erősítése úgymond, vonzó legyen a társadalom többi szereplője számára, hogy a parlament tényleg azt tudja
