Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KOMÁROMI ISTVÁN (MSZP):
16 jogviták intézése közigazgatási feladat, így a földrendező bizottságoknak érdemleges feladata nem marad. Ezért javaslom, hogy a földrendező és földkiadó bizottságok '95. március 31. napjával szűn jenek meg, és feladatukat a két bizottságból létrehozott helyi földügyi hivatal vegye át. A módosító javaslat másik hiányossága, hogy nem szünteti meg a földkiadó bizottság államigazgatási szerv szerepét. Az általános indoklás (3) bekezdése ezt a körülmény t reálisan érzékeli, hogy a szövetkezetenként megválasztott társadalmi bizottság, amelyben az adott szövetkezet földjeinek tag és nem tag tulajdonosai képviseltetik magukat, nem minősül államigazgatási szervnek, jóllehet a földkiadási ügyben hozott határoz ataik államigazgatási határozatok. Az elmúlt rendszerben működő társadalmi bíróságok, munkaügyi döntőbizottságok, lakóbizottságok államigazgatási jogosítványainak hatástalansága egyértelműen bizonyította, hogy a közigazgatási és a személyegyesülésen alapul ó funkciók nem keverhetők össze; végül is az elmúlt évben elfogadott törvénykorrekciót nem tartalmazza a törvényjavaslat. Álláspontom szerint - bár a földrendező és földkiadó bizottságokban dolgozók többsége igen komoly és felelősségteljes munkát végzett - a szervezetek nem voltak képesek betölteni a törvényben meghatározott feladatokat, ugyanis a működésben megkívánt konszenzus elve a legtöbb esetben működött, de az érdekek összeütközése esetén a bizottságok eszköz nélkül maradtak. A földkiadó bizottságok működését ezen kívül megnehezítette az is, hogy igen magas létszámmal jöttek létre, és az oda delegált tagokat elsősorban saját egyéni érdekük motiválta, akik ezen megoldás után igen nagy passzivitást nyilvánítottak a közösség problémái iránt. Ennek követk eztében teljesen elfogadható az a megállapítás, mely szerint a földkiadás folyamatának legfőbb akadálya a bizottságok szakmai ismeretének hiánya, a végrehajtás szakmai támogatásának megoldhatatlansága volt. A javaslat ugyan nem szól erről, de ténykérdés, h ogy a földkiadó bizottságok működésének anyagi feltételei teljes mértékben hiányoztak az elmúlt év folyamán. Az önkormányzatok támogatását szabályozó kormányrendelet a tényleges költségek negyedét sem fedezte, így ezzel akarvaakaratlanul azokat a mezőgazd asági szövetkezeteket sújtották - vagy a terheket azok viselték , amelyekkel szemben a földkiadó bizottság - mondjuk ki őszintén - ellenérdeket képviselt, hiszen a földkiadó bizottságok működésének eredményeképpen létrejövő törpebirtok voltaképpen a mezőg azdasági nagyüzem működését teszi lehetetlenné. Álláspontom szerint a földrendező és földkiadó bizottságok működését a legrövidebb időn belül szüntessük meg. Így a 8. §ban meghatározott kiegészítéseket oly módon javaslom elfogadni, hogy a földrendező bizo ttság a kárpótlási törvény végrehajtásával, míg a földkiadó bizottság a részarányföldtulajdon kiadásával kapcsolatos feladatokat '95. március 31ig lássa el, ezt követően a megyei földmérési hivatalok helyi földügyi hivatalként működjenek tovább. A helyi hivatalba a kárpótlásra még jogosultaknak, a részaránytulajdonosoknak és a helyi szövetkezetek képviselőinek kell jelölteket delegálni. Közülük az önkormányzat képviselőtestülete választaná meg a hivatal vezetőjét és alkalmazottait, ezen államigazgatási szerv költségvetési pénzből működne. Bár a törvényjavaslat nem tartalmazza, szükségesnek tartanám a '93. évi, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló II. törvény 7. § (4) bekezdésében foglaltak módosítását. A jelenleg hatályos törvény rendelkezése a következő: "Ha az (1), (2) bekezdések szerint a földrészletekből a részarányföldtulajdonosok nem kérik az önálló ingatlan előző bekezdés szerinti kialakítását, a földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarányföldtulajdonosok, illetv e egyezséggel vagy sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. Az azonos földrészlethez tartozó tulajdonosok száma legfeljebb húsz lehet. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. Ezt a rendelkezést értelemszerűen kell alkalmazni akkor is, ha a részarányföldtulajdonosok a földrészletnek csak egy részén kérték az önálló ingatlan kialakítását."
