Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - RUSZNÁK MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
139 javaslatai voltak. Ők a gyümölcstermőhelyi településekre is ki akarták terjeszten i a törvény hatályát, továbbá a felvásárlószervezetek ne legyenek a hegyközség tagjai, valamint hogy ne legyen kötelező a hegyközségi tagság. A Fidesz módosító javaslatai közül két tételt említek meg. Az egyik: a hegyközség jogosult működési területén egy ségnyi területen a termelhető szőlő, must mennyiségének meghatározása, valamint a hegyközség kötelező tagja kell hogy legyen az a felvásárló, aki legalább két tonna szőlőt, illetve tizenöt hektoliter bort vásárol. Az SZDSZ részéről Puha Sándor felvetette: az agrárkamarának fizetendő tagdíj összege az adott időszakra a hegyközségnek fizetett tagdíj összegével csökkenthető. A bizottság nem azért nem támogatta, mert nem értett vele egyet, hanem azért nem, mert ezen törvény keretében nem módosítható ez. A kamar ai törvényt kell majd ennek irányában módosítani. Ki kell emelnem azt az előkészítő bizottságot, amely kezdettől fogva szívén viselte ennek a törvénynek a születését, gondozását és a törvénymódosító javaslatok befogadását. Az előkészítő bizottság néhány mó dosító javaslatát, indítványát fontosnak tartom, hogy kiemeljem. Az 56. § (1) bekezdés szerint - a javaslat alapján - a hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Az eredeti előterjes ztés visszatérítendő támogatásról szólt. A jelenlegi időszakban a szőlőtermelés általában veszteséges és - támogatás nélkül - veszélybe kerülhet ennek a törvénynek a végrehajtása. (17.10) Második pontként kiemelendő: több hegyközség akkor alapítható az ere deti törvénytervezet szerint, ha ezer hektár helyett ötszáz hektár árutermő szőlőültetvény tartozik hozzá, és területileg összefüggő egységet alkot. A törvény a megalakulást jobban megalapozza azzal, hogy időrendben 1995. december 31. a felső szint megalak ulásának végső dátuma, és időpontban széthúzza egyegy szintnek a megalakulását. Az előkészítő bizottságban vita folyt a műveletlenül hagyott ültetvények sorsáról. A törvény egyértelműen fogalmaz, és végső soron megfelelő határidő biztosításával felszólítj a a tulajdonost a szükséges talaj- és növényvédelmi munkára. Ha a felszólítás eredménytelen, a tulajdonos költségére elvégezteti a szükséges munkálatokat, vagy gondoskodik az ültetvény műveléséről, a termék szüreteléséről, értékesítéséről, és a befolyt öss zeget a költségek levonása után a tulajdonosnak kifizeti, vagy különbözet megtérítésére kötelezheti. Ezen kívül számtalan módosító javaslat érkezett még be a bizottsághoz, amelyek jobbító szándékkal részben vagy egészben be lettek építve a törvénybe. Úgy é rzem, a bizottság a hatpárti konszenzuson nyugvó törvénytervezetet tisztességgel, becsülettel ajánlhatja a tisztelt képviselőtestületnek. A mezőgazdasági bizottság egyhangú szavazással támogatta vagy elvetette a módosító indítványokat az előterjesztő FM ké pviselőjének teljes egyetértésével. Végső soron föl szeretném hívni a törvényhozás egy pontjára a figyelmet a következőképpen: A hegyközségekről szóló törvényjavaslat nem ad megoldást arra, hogy miként lehet végrehajtani a hegyközség azon határozatát, amel lyel az valamely tagját pénzbírság megfizetésére kötelezi. Az ilyen határozat ellen a tagnak joga van keresettel a bírósághoz fordulni. Ilyen esetben a bírósági eljárás jogerős befejezését követően, ha marad a pénzfizetési kötelezettség, a bírósági ítélet lesz a végrehajtó okirat. Ha viszont a tag a hegyközségi határozatot nem támadja meg, az jogerőssé válik, de nem olyan okirat, amely végrehajtható lenne. Az államigazgatási eljárás szabályai szerint nincs helye végrehajtásnak, mert nem közigazgatási ügyben , hanem a szervezet belső normáinak megszegése miatt önkormányzati jogkörben eljárva hozta a határozatot a hegyközség. Bírósági végrehajtás pedig azért nem lehetséges, mert annak csak olyan okirat tekintetében van helye, amelyet a bíróság végrehajtási zára dékkal látott el.
