Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
121 Tisztelt Ház! Az Orbán Viktor és általam jegyzett önálló képviselői indítvá ny a következőt fogalmazza meg. Arra teszünk javaslatot, hogy a kárpótlásijegytulajdonosok a kárpótlási árverésen szerzett földjeikhez kapcsolódó elidegenítési tilalmat, illetőleg azt a tilalmat, miszerint, amennyiben három éven belül eladják a kárpótlási árverésen kapott földjeiket, akkor az eladás évében a személyi jövedelemadójukhoz kell számolni az eladási árat és ezután adózni kell nekik, ezt kívánjuk feloldani. Javaslatunkban hasonlóképpen módosítani kívánjuk a kárpótlási utalványtulajdonosok - szin tén kárpótlási árverésen hozzájutott - földtulajdonának elidegenítési szabályozását. Ez az elidegenítés nehézségeket támaszt. Amennyiben ugyanis valaki a kárpótlási árverésen kárpótlási utalvánnyal vesz földet, akkor öt éven belül művelési kötelezettsége v an rá, be kell jelentkeznie egyéni vállalkozónak és amennyiben öt éven belül adja el, akkor a kárpótlási utalványnak megfelelő összeg azonnal hitellé alakul át és azt törlesztenie kell az eladás napjától. Amiért beterjesztettük ezt a törvényjavaslatot, ann ak az indokai a következőek. Ma a kialakult helyzet - megítélésünk szerint - ebben a kérdésben tarthatatlan. Formálisan ugyanis nagyon kemény akadályai vannak a kárpótlási árverésen szerzett földek elidegenítésének, hasonlóképpen a kárpótlási utalvánnyal s zerzett földek elidegenítéséhez. Ugyanakkor, miként azt Juhász Zoltán képviselőtársunk is még annak idején, ellenzéki korában jelezte, az a gyakorlat alakult ki, hogy névleges szerződésekkel ezek a földek gazdát cserélnek. A szerződések úgy köttetnek, hogy ezt a törvényben előírt kötelezettséget megkerülik. Ezúttal egy olyan helyzet áll elő, hogy felmérhetetlen annak a földnek a mennyisége, amelynek a földhivatali nyilvántartása nem valós. Ez a helyzet nehezíti a földpiac kialakulását, ez a helyzet nehezíti egy olyan hitelezési rendszer kialakulását, amelyhez a valódi, a realitásokon nyugvó földnyilvántartási rendszer szükséges. Azonkívül, miután az elidegenítésnek ilyen akadályai, ilyen nehézségei vannak, nehezebben tud az a helyzet oldódni, amely a kárpótl ási árverések kapcsán létrejött, nevezetesen hogy olyan tagokban, illetőleg olyan kis részekben vannak földtulajdonok, amelyek a racionális, a gazdaságos földművelést nem teszik lehetővé. Ugyanakkor amíg ez az elidegenítési tilalom életben van, addig a tul ajdonosok nem tudják a földpiac intézményét igénybe véve ezt a helyzetet rendezni. Az, aki valóban földet akar művelni, nem tud ezektől az emberektől földet venni, csak olyan szerződésekkel, amelyek a törvényalkotó szándékát kerülik meg. Ezért a törvények értelmében ugyan nem hitelesek, de senki nem tudja ezeknek a mennyiségét felmérni. Azonkívül a széttagolt birtokrendszer egységesítése, a földcentralizáció a hatékony mezőgazdaság kialakulásának - úgy gondoljuk - elengedhetetlen feltétele. Úgy gondoljuk, a földtörvény elfogadása egységes szabályt vezetett be annak érdekében, hogy a földtulajdonosok művelési kötelezettségét rendezzük. Amikor a kárpótlási törvény ezen paragrafusait - amelyeket módosítani kívánunk - elfogadtuk, akkor még nem volt ez a földtörv ény. Ezért kerültek bele többek között azok a paragrafusok, amelyek a művelési kötelezettséget írják elő a kárpótlási törvényben. Erre ma már nincs is szükség, hiszen a földtörvény ezt a kérdést rendezi. Ebben az értelemben a szabályozás a nem kárpótlási f öldekre és a kárpótlási földekre is egységesülne az általunk előterjesztett javaslatok szerint. A bizottsági vitában a jelen levő képviselők támogatták ezt a javaslatot, leszámítva az MSZP itt jelen levő képviselőit. Az ott elhangzott érv, miszerint nagyon veszélyes megnyitni a kárpótlási törvényt, mert ahol esetleg olyan plusz módosítások jönnek be, amelyek kiterjesztik az egész vitát és kezelhetetlenné teszik a kérdést, nem valósak megítélésünk szerint. Erre ugyanis a Házszabály nem nyújt lehetőséget. A H ázszabály azt mondja ki, hogy csak az általunk tett javaslattal érintett paragrafusokhoz lehet esetleg módosítást beadni. Éppen ezért fordultunk a parlamenthez. Kérjük önöket, hogy támogassák javaslatunkat annak érdekében, hogy minél előbb létrejöhessen eg y olyan mezőgazdaság és egy olyan földbirtokrendszer, amely hatékony termelést tesz lehetővé ebben az ágazatban. Köszönöm a szót. (Taps.)
