Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
894 A 19es villamos meghosszabbításának első üteme; a Gellért tér átépítése; a villamos végigvezetése a Műegyetem rakparton, e gészen az expó bejáratáig - ami azért is szükséges, mert a későbbiekben csak így teremthető meg a közlekedési kapcsolat az egyetemi várossal; a 2es villamos rekonstrukciója, a belvárosi szakasz átépítése; a délpesti főnyomócsővezeték kiépítése; a szenny vízkezelő építése; a Hamzsabégi úti csatorna megépítése; az 5ös számú főút bevezetésének további kiépítése a Könyves Kálmán körútig, s ott egy új csomópont kialakítása; a csepeli víztisztító első ütemének kiépítése, ami a főváros déli körzeteinek egyenlet esebb vízellátását, a vas- és mangántartalmú kútvizek kezelését szolgálja, és Sánc utcai főnyomócső megépítését tartalmazza. Nem véletlenül soroltam fel ezeket a tételeket, mert úgy gondolom, csak így együtt kaphatunk képet tényleg arról a nagy volumenű in frastrukturális beruházásról, amely így nemcsak az expó közvetlen területét, hanem a főváros működőképességét biztosítja. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ebből a felsorolásból tehát látható, ezen fejlesztések zömében olyan infrastrukturális b eruházások, amelyek nélkül a főváros az évszázad, az évezred végén nem működhet. A felsorolt fejlesztések 1996. január 3léig történő szakszerű megvalósításáért és használatba vételéért a Fővárosi Önkormányzat kötelezettséget vállalt. Nos, én magam adatok hiányában nem tudtam vizsgálni, hogy ezen teljesítésekkel a Fővárosi Önkormányzat hogyan áll, de egyes információk alapján hajlok arra, hogy talán a döntésben a Fővárosi Önkormányzat ezen állapot teljesítésében való elmaradásai szerepet játszhattak. A terv ek szerint a programiroda - az előzőeken túl - még 1990. évi árszinten mintegy 2,44 milliárd forint fejlesztési forrást biztosított az alapból kulturális és egészségügyi létesítmények fejlesztésére, és további 1,3 milliárd forintot a csepeli HÉV rekonstruk ciójára. Az 1992 szeptemberében jóváhagyott finanszírozási modell - mint ahogy azt Barsiné Pataky Etelka képviselőtársam már jelezte - a megvalósítandó feladatokhoz igazodóan a nyár közepéig lényegében nem változott, a körülmények változása azonban értelem szerűen tükröződött benne. Az expó területéhez tartozó beruházások és üzemeltetési költségek, valamint a sikeres előkészítést és megvalósítást célzó egyéb kiadások - marketing, vidéki rendezvények támogatása, hozzájárulás a főváros fejlesztéséhez - összess égében tehát 93,7 milliárd forintot tettek ki 1994. évi áron. A múlt évben az expó előkészítésére mintegy 33,3 millliárd forintot fordított a programiroda. 1994ben az előirányzott felhasználás folyó áron 28,5 milliárd volt. Ebből a fővárosi fejlesztésekh ez öt és fél milliárd forint került átadásra. Ez év végéig a költségek - a nyár közepi visszafogást is figyelembe véve - elérik és várhatóan talán túl is haladják a 30 milliárd forintot. Nos, tisztelt képviselőtársaim, nem lehet tehát a jelen helyzetet az 1990es feltételekkel mérni. Most 1994 van, két évvel a világkiállítás előtt egy beindult folyamat kellős közepén állunk - nem ugyanaz a helyzet, mintha egy atlétikai versenyen az atléta el sem indult volna a rajtnál, hanem sokkal inkább az, hogy elindult, és aránylag jó pozícióban, néhány méterrel a cél előtt adta volna föl a versenyt. A szakértők körében ma egybehangzó az a vélemény, hogy körülbelül 19 milliárd forint költségvetési többlet felhasználásával egy igen sikeresnek prognosztizálható expót lehet ne megvalósítani, sőt a Kassai Róbert nevével jelzett Evariáció előtt, ettől eltérő, olcsóbb kivitelű expót tartalmaz. Ugyancsak a szakértők véleménye az is, hogy az expóelmaradás esetén a területek bárminemű formában történő hasznosítása feltételeinek a megteremtése, a tájrehabilitáció elvégzése, az infrastruktúrafejlesztés befejezése, valamint a járulékos költségek megközelítően 80 milliárd forintra rúgnak, s ehhez is további költségvetési többlet felhasználása szükséges. Eddig csak kiadási oldalról viz sgáltuk az expót, nézzük most meg, elmaradása mit jelent a költségvetés bevétele szempontjából! Az 1996os szakvilágkiállítás a turizmus fellendítése szempontjából lett volna nagy kihívás, egyúttal soha vissza nem térő lehetőség.
