Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - BAUER TAMÁS, az SZDSZ
885 Nyilván erre épült a '9les világkiállítási törvénynek az a rendelkezése, hogy a világkiállítást - a (2) bekezd ésben foglalt 30 milliárd forint kivételével - központi költségvetési hozzájárulás nélkül kell megrendezni. A törvény indoklása leszögezi: "Az ország ismert gazdasági helyzete alapján a világkiállítás megrendezése kizárólag állami pénzügyi eszközök felhasz nálásával lehetetlen, az állami költségvetés támogatása mellett külföldi és belföldi vállalkozók tőkéje képezi a világkiállítás gazdasági alapját. Az állami támogatás aránya a vállalkozói tőkéhez képest várhatóan alacsony lesz." Ebben a szellemben beszélt miniszteri expozéjában akkor Kádár Béla miniszter szponzorálási hozzájárulásokról, ingatlanvállalkozásokból származó bevételekről és leszögezte: "Az eddigi szándéknyilatkozatok nem az ország hitelállományát növelnék, az expó finanszírozási minimumát messze meghaladó részük tekinthető hitelesnek." Innen származik tehát az a téves közhiedelem, hogy egymást követő kormányok vállalkozói alapon kívánták megvalósítani az expót. De - mint mondottam - nincs kinek köszönetet mondani, mert ilyen vállalkozók, ilyen be fektetők az elmúlt, most már több mint öt év során, valamennyiünk közös sajnálatára, nem jelentkeztek. Ezt a problémát szerette volna a jelenlegi kormány azzal áthidalni, hogy fővárosi ingatlanok eladásából... (Közbeszólás: Nem a jelenlegi kormány.) ... boc sánat, természetesen a korábbi kormány azon a módon áthidalni, hogy ingatlanok eladásából - 18 hektárnyi fővárosi ingatlan eladásából - szerzi meg azt a pénzt, amit a vállalkozók nem hoztak be. Ennek egy töredékét, nem egészen három hektárnyit sikerült ela dni, és azt sem külföldi, hanem hazai befektetőknek. Nem maradt tehát más, mint közpénzeknek, állami pénzeknek a sokkal nagyobb mértékű felhasználása, mint amennyit a világkiállítási törvény lehetővé tesz. Szeretném ehhez a számháborúhoz azt hozzátenni: az , hogy mit veszünk hozzá, hogy mennyi az a bruttó összeg, ami akkor is felmerül, ha van világkiállítás, akkor is felmerül, ha nincs, ez egy vitatható kérdés. Azzal azonban nem vitatkozott az előttem szóló előadó, hogy a világkiállítás megrendezése jóval na gyobb többletköltséggel jár - az előterjesztés mintegy 45 milliárd forintról beszél - az állam számára, mint amennyit a világkiállítási törvény összes állami teherként lehetővé tesz. Ezért van szükség privatizációs bevételek átcsoportosítására, ezért van s zükség áfamentességre és egyéb megoldásokra arra, hogy a lyukat betömjük, de a lyukat állami közpénzekkel tömjük be. Mint apróságot említeném meg, hogy alaposan áttanulmányoztuk azt az úgynevezett Evariánst, amelyet tiszteletre méltó vállalkozók és expópá rtolók készítettek a probléma áthidalására. Azt hittem, amikor kézbe vettem, hogy itt majd nem állami források feltárására kerül sor. Azt hittem, hogy ez a vállalkozói kör, akit a Világkiállítási Fórum képvisel és akik tiszteletre méltó módon igyekeznek hí veket szerezni az expónak, azt fogja megmutatni, hogy hogyan lehet többlet vállalkozói forrásokat szerezni, de az Evariánst áttanulmányozva az derült ki, hogy ők a világkiállítást csökkenteni kívánják, méghozzá éppen olyan elemekkel, amelyek különösen alk almasak lennének szponzorok, vállalkozók bevonására, mint a skanzen, a gyaloghíd vagy a pergola. Ez is egy bizonyíték arra, hogy mennyire megalapozatlan volt a vállalkozói expó koncepciója. A harmadik magyar parlament foglalkozik most a budapesti világkiál lítás kérdésével - a harmadik magyar parlament. Ennek megfelelően a szabaddemokraták a harmadik magyar parlamentben fejtik ki véleményüket, ugyanazt az álláspontot a budapesti világkiállításról. Amikor 1989 novemberében először foglalkozott az Országgyűlés a világkiállítással, a Szabad Demokraták Szövetségének első országgyűlési képviselője, dr. Balla Éva a következőket mondotta: "A kormánybiztos úr előterjesztése szerint most az lenne a dolgunk, hogy az úgynevezett vállalkozásorientált koncepciót elfogadju k, de hogy a költségvetésre mennyi teher fog hárulni, arról pontos információk nincsenek." Azóta sem voltak. Így folytatta: "Nem lehetünk olyan felelőtlenek az új parlamenttel és kormánnyal, és elsősorban a lakossággal és a következő generációval szemben, hogy úgy bocsássunk útjára egy hatalmas beruházássorozatot, hogy annak sokkal világosabbak a
