Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója:
870 Az egyik kérdés az, hogy nem megalapozatla ne a kormány állásfoglalása, nem volte túl gyors a kormány döntése. A bizottsági többség úgy ítélte meg, hogy nem az történt ebben az esetben, mint 1991 májusában, amikor az ausztriai népszavazáson 17én született a döntés és 18án a magyar kormány már d öntött is arról, hogy egyedül megvalósítjuk a világkiállítást. Nem az történt, mint 199l őszén, amikor október 10én a kormány még úgy döntött, hogy lemondja a világkiállítást, majd három hét múlva felülvizsgálta ezt a döntését, és mégis a parlament elé te rjesztette a világkiállítás megvalósítására vonatkozó döntést. Úgy ítélte meg a többség, hogy itt alapos, több hetes vizsgálatban összegezték hosszú idők információit és tapasztalatait. A másik kérdés: ellentétben álle a kormány döntése az 1991ben jóváha gyott világkiállítási törvénnyel. Úgy ítélte meg a többség, hogy nincs ilyen ellentmondás. Az 1991es törvény ugyanis lényegében két dologra kötelezte a kormányt: egyfelől arra kötelezte, hogy valósítsa meg a világkiállítást, másfelől megtiltotta a kormány nak, hogy folyó áron 30 milliárd forintnál több közpénzt használjon fel a világkiállítás megvalósítására. Azóta egyértelműen világossá vált, hogy ez a két törvényi előírás egyszerre nem teljesíthető. Sokféle számháborút hallottunk és fogunk is talán hallan i arról, hogy mennyit tesznek ki a tényleges költségek és ebből mennyi a költségvetési teher, de azt senki sem állítja, hogy a világkiállítási törvényben jóváhagyott 30 milliárd forint elegendő lenne. A kormánynak ezért kötelessége volt felülvizsgálni a vi lágkiállítás helyzetét, és új előterjesztést készíteni az Országgyűlés számára, ahol az Országgyűlésnek döntenie kell, hogy a '9les törvényben foglalt két kötelezettség közül melyiket tartja érvényesnek és melyiket adja fel. Úgy ítéljük meg tehát, hogy a kormány előterjesztése teljes mértékben indokolt, törvényes, alkotmányos és alkalmas az általános vitára. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Ivanics Istvánnak, aki a bizottság kisebbségi álláspontját ismerteti. IVANICS ISTVÁN , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először, mielőtt a hozzászólásomat megtenném, kénytelenek vagyok az előttem szólót kijavítani, mert nem közpénzekről szól a törvé ny, hanem a költségvetést érintő tételről, s ez némi különbséget jelent. Tehát a kormány által előterjesztett, az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló, T/93. számú törvényjavaslat tárgyalásra való alkalmasságáról a következőkben foglalom össze a gazdasági bizottság kisebbségi véleményét: Az Ipari Minisztérium előterjesztésében - amelyet dr. Gyarmati András helyettes államtitkár adott elő - az expórendezés eddigi történetéből döntő elemként volt kiemelve a pártrivaliz álás, a pártpolitikai célok meghatározó szerepe. Megvizsgálva az expó megrendezése és elutasítása mellett felsorakoztatott érveket, arra a következtetésre jutottunk, hogy egy korábbi, egyezségben elfogadott koncepció alapján most ténylegesen pártpolitikai megfontolások terelték a kormányzó pártokat az expó lemondásának csapdájába. Különösen szembetűnő volt ez a gazdasági bizottság '94. szeptember 28ai ülésén, ahol az előterjesztő részéről kizárólag csak a negatív beállítás jelent meg, még az esetleges lemo ndásból eredő hátrányok sem kerültek megvilágításra. Az expó kapcsán megszaporodott egyéni kezdeményezések pozitív hatását sem említette az előterjesztő, aminek jelentőségét megdöbbentően kiemelték az érdekképviseleti szervezetek hozzászólásai. Vékony Lász ló, a Somogy megyei expómegbízott is kiemelte, hogy a világkiállítás a tervek szerint nemcsak a kerítésen belül zajlott volna, hanem egész Magyarországon, tekintettel arra, hogy Budapest szálláshelykapacitása nem fejleszthető fel erre a csúcsigényre - szá mos gazdasági
