Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - Dr. Tímár György (FKGP) - a belügyminiszterhez, valamint a legfőbb ügyészhez - "Az olajmaffia olajszőkítő botránya" címmel - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
84 DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész : Elnök Úr! Ké pviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ennek az egy interpellációnak két címzettje volt. Az tűnt igazságosnak, ha a válaszadást megosztjuk. Belügyminiszter úr szólt a rendőrségi eljárásokról, engedje meg képviselő úr, hogy én a nyomozás befejezését követő tová bbi eljárásokról adjak tájékoztatást. Azt megelőzően az ügyészek iránti tisztesség érzete kötelez arra, hogy elmondjam képviselő úrnak és a tisztelt Országgyűlésnek is, hogy Magyarországon az ügyészség előtt az eljárások személyre tekintet nélkül folynak, akárki a gyanúsított, akárki a családtagja, akárki érdekelt vagy érintett, az ügyészség egyformán jár el a törvény szerint, és az, aki ez ellen vét, az nem maradhat ügyész. A konkrét ügyekről: a nyomozóhatóságok által befejezett nyomozások alapján eddig a civil ügyészség 32 ügyben 99 személlyel szemben emelt vádat. Azért mondom, hogy civil ügyészség, mert egy eléggé ismertté vált ügyben a katonai ügyészség 36 személy ellen emelt vádat, közülük 3 ezredes, 9 alezredes és 3 őrnagy rendfokozatú volt. Tizenöt üg yben az ügyészség a nyomozást megszüntető határozatot hozott részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiánya okából, és 7 olyan befejezett nyomozás van, ami arra vár, hogy az ügyész feldolgozza. A bíróság eddig 3 ügyben hozott érdemi határozatot, ebbő l 2 lett jogerős. Négy ügyben a bíróság a bizonyítási eljárást most folytatja, 3 ügy ki van tűzve, 22 ügyben pedig az ügyész arra vár, hogy a bíróság tárgyalást tűzzön ki. A főügyész hölgyek és urak - ezt azért kell mondanom, mert két megye élén főügyész h ölgy áll - jelentései alapján különös gonddal vizsgáltuk az eljárások tartamát. A vádemelésre került 33 ügyből csak ötben telt el 14 vagy közel 14 hónap a nyomozás elrendelése és a vádemelés között. Ezek voltak a legbonyolultabb ügyek, ezek közé tartozik a képviselő úr által kérdezett és a belügyminiszter úr által érintett debreceni ügy is. A legtöbb ügy nyomozása - lehet mondani, hogy ez az átlag - 810 hónapot vett igénybe, és csak egykét ügyet sikerült 3 hónap alatt a vádemelésig elvinni. Hozzá kell ten nem, hogy ezek egyvádlottas ügyek voltak. (14.20) A 36 vádlottas katonai ügyészségi ügy nyomozása rendkívüli erőkkel folyt, és még így is egy évig tartott. Ebben az évben április 28án nyújtották be ebben az ügyben a vádiratot. Az eljárási törvény szerint a nyomozás határideje 2 hónap, innentől kezdve a határidőt hosszabbítani kell, 6 hónapon túl a legfőbb ügyész hosszabbíthat. Minden hosszabbításnál az ügyész alaposan megvizsgálja, mi indokolja az eljárás elhúzódását. Az olajügyek nyomozása idő- és munkaig ényes, szakértői bizonyításra van szükség. Hogy milyen bűnös elkövetési módokkal kapcsolatban milyen eljárási cselekményekre van szükség a nyomozás során, idő hiányában nem tudom részletezni. Azt viszont a főügyészi jelentések és a Legfőbb Ügyészség e tárg yban lefolytatott gyors vizsgálata alapján határozottan állítom, hogy az eljárások fent jelzett hosszabb tartamát az ügyek természete és az elkövetési módok miatt indokolt sokirányú nyomozati cselekmények idézték elő, nem pedig egyéb személyi okok. Megkösz önöm a képviselő úrnak, hogy interpellációja alkalmat adott arra, hogy az általa jelzett gyanút eloszlassam. Az nem időhúzás, ha a nyomozóhatóság fáradságos, apró munkával gyűjti össze a bizonyítékokat: a tanúk sorának részletekbe menő kihallgatásával, zsá knyi számla, fuvarlevél, egyéb okmány, irat, végfelhasználó könyvelése szakértői vizsgálatával kívánja az ügyészt abba a helyzetbe hozni, hogy a bíróság előtt felmutassa, és be is tudja bizonyítani az általam is szívesen "piszkos"nak nevezett ügyek jogell enességét. Én is hadd kérjem képviselő urat, de mindenki mást, aki olyan gyanúra okot adó körülményt ismer, hogy az eljárások szubjektív okok miatt elhúzódnak, ezt tudassa a hatósággal. Az olajügyekkel kapcsolatban annyit hadd mondjak, hogy ha az állam egy szociálpolitikai indíttatású intézkedést hoz, akkor mindig különös gonddal kell vizsgálni azt, hogy ez milyen visszaélések lehetőségét rejti magában.
