Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE (MDF):
815 Nem akarok olyan ügyekkel foglalkozni, hogy az expót lemondt a a kormány vagy nem mondta le, hiszen nem mondta le - ezt Kónya Imre ugyanúgy tudja, mint én... (Zaj, közbeszólások a jobb oldalról.) A kormány előterjesztést nyújtott be a parlamentnek, hogy bírálja felül korábbi törvényét, és ennek függvényében történik meg a világkiállítás lemondása. Önök közül senki nem tud olyan dokumentumot mutatni, amelyben a kormány lemondta volna a világkiállítást. Nem kell foglalkoznom a nyugdíjemelések ügyével sem, hiszen akkor azt a kérdést kellene föltennem, hogy vajon az előz ő kormány - ismerve már a nettó béremelkedések ütemét és ebből adódóan azt a törvényi kötelezettséget, hogy a nyugdíjemeléssel valamit kezdenie kell - miért nem tett egy előterjesztést, miért nem készítette elő ezt a döntést, miért hozta olyan helyzetbe az új kormányt, hogy meg kelljen vizsgálnia, egyáltalán mennyire finanszírozható ez a nyugdíjemelés. Miután ennek a megoldási javaslata megszületett, a nyugdíjemelésre - természetesen - január 1jével visszamenőleg, novemberben sor fog kerülni. Nem is értem, a kérdés hogy jön ide. Kónya Imre nagylelkű ajánlata az volt, hogy természetesen tartsuk meg idén a választásokat, csak a régi szabályok szerint. (Dr. Surján László: Ezt Kuncze mondta!) Ez ajánlatnak nem rossz, azonban az a helyzet, hogy az idén a választ ásokat már nem lehet a régi szabályok szerint megtartani. Az ajánlat későn jött, kedves Kónya Imre - ebből is látszik, hogy a cél a választások időpontjának jövő évre történő áttolása volt. Ezzel azonban az a kis probléma van, hogy ütközik az alkotmány mai előírásaival - ami miatt egyébként az alkotmányt módosítani kellett. Mindezzel együtt és a történtek ellenére is azt gondolom, továbbra is szükség van a párbeszédre a parlament két oldala között, továbbra is szükség van egymás véleményének időben történő megismerésére, továbbra is szükség van rá, hogy törekedjünk megállapodásokra és kompromisszumokra. Mert itt ugyan vitatkozhatunk mi jókat egymással, különböző, a közvélemény számára nem érthető ügyekről, azonban mégiscsak az a helyzet, hogy van itt egy ors zág, amivel nekünk valamit kezdenünk kell. Kérem kedves képviselőtársamat, hogy ebben a szellemben politizáljanak a jövőben. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság állá sfoglalása alapján napirend előtti vitában csak a kormány tagjai és a frakcióvezetők vehetnek részt. (Dr. Balsai István: A frakcióvezetőhelyettesek is!) Most a frakcióvezetők a köztársasági elnöknél a választások kiírásáról tárgyalnak. (15.20) A házbizot tsághoz legjobb tudomásom szerint csak három frakció jelentett be hivatalosan frakcióvezetőhelyettest. Tehát ezt előre szeretném bocsátani akkor, amikor a monitorra nézek, ahol több név megjelent. Megadom a szót Kónya Imrének, az MDF frakcióvezetőhelyett esének. DR. KÓNYA IMRE (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Korántsem leszek olyan hosszú a viszonválaszban, mint ön, mert úgy érzem, nekem nincs szükségem arra, hogy magyarázkodjak. (Derültség a bal oldalon, taps a jobb oldalon.) Mindössze jelzésszerűen szeretnék utalni arra, hogy némi csalódással töltött el az ön felszólalásának hangja. Azok után, hogy egy héttel ezelőtt, szombaton azt a biztató javaslatot tette, hogy esetleg elképzelhetőnek tartaná a régi törvény alapján való szavazást is és úgy látszott, megérti az ellenzék szempontjait, óriási változáson ment keresztül, mert most teljesen fölényes, kioktató, hatásvadász felszólalást hallottunk,... (Zaj, derültség a bal oldalon, taps a jobb oldalon.) ...amivel kapcsolatban csak arra szeretn ém kérni, hogy szíveskedjék azt is megnézni vagy arra is odafigyelni, hogy ki az, aki nem tapsol a frakcióból, mert arra érdemes odafigyelni. (Derültség a bal oldalon.) Úgy érzem és úgy gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy a Kuncze Gábor által elmondottak után talán elegendő, ha annyit mondok, hogy csalódtunk, belügyminiszter úr,... (Derültség a bal
