Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DORNBACH ALAJOS, az SZDSZ
66 települési önkormányzatok hatáskörbe adásáról rendelkező jogszabályok a polgármestert önálló hatáskörrel fogják felruházni, annak érdekében - és itt széles egyetértés van , hogy a testület döntése ne legyen szükséges minden aprócseprő ügyben, ami jelenleg az önkormányzati testületek működését gyakorlatilag fékezi, a hatékonyságot rontja. Lényeges eleme a törvényjavaslatnak, amely hangsúlyozottan elválasztja a polgármester és a jegyző hatáskörét, feladatkörét. A törvényjavaslat kimondja , hogy a polgármesteri hivatal működését a polgármester irányítja, a jegyző vezeti. Az irányításnak, illetve a vezetésnek más és más az eszközrendszere. A polgármester a választópolgárok által választott önkormányzati vezető és egyben politikus, vele szemb en a munkáltatói jogot az önkormányzati képviselőtestület gyakorolja. A jegyző közigazgatási szakember, aki feladatát a hatalmon lévő pártoktól függetlenül szakemberként kell hogy ellássa, aki megbízatását pályázat alapján a képviselőtestülettől kapja, azo nban vele szemben az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. (11.40) A polgármesteri hivatal többi dolgozójával szemben a munkáltatói jogokat általában a jegyző gyakorolja azzal a megszorítással, hogy a kinevezés, a felmentés és a jutalmazás k érdésében a polgármesterrel egyetértésben döntenek. Ez a rendszer, ez a modell úgy vélem, megfelel a NyugatEurópában már hosszú ideje működő modern önkormányzatokban szerzett tapasztalatoknak és igényeknek. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a képviselőtestület döntéseinek keretei között, de sok tekintetben saját jogán, a polgármester feladata a hivatal munkája tekintetében a folyamatos önkormányzati irányítás. Azonban a hivatal megszervezésében, a munkatársak megválasztásának körében közös felelősség te rheli a polgármestert és a jegyzőt. A szakmai munkáért, annak színvonaláért, szervezéséért a jegyzőt terheli a felelősség. A hatályos törvény szerint ma az összes munkáltatói jogot a polgármester gyakorolja. Ez gyakran feszültséghez vezetett a hivatal veze tésében a jegyző és a polgármester között. Az 1990ben alkalmazott megoldás mellett akkor sok érv szólt, annál is inkább, mert még hiányzott a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény. Ez utóbbi törvény szabályozására figyelemmel azonban már nem indokolt fenntartani a polgármester kizárólagos munkáltatói jogát. Meggyőződésem, hogy a javasolt megoldás jól fogja szolgálni az önkormányzatok zökkenőmentesebb, hatékonyabb működését, és növelni fogja az önkormányzaton belüli törvényességet. A demokratikus intéz mények működésében a törvényességet legnagyobb mértékben a nyilvánosság szolgálja. A jelenlegi szabályozás a nyilvánosság szabályait nagyon hiányosan tartalmazza. A javaslat ezt is kiküszöböli. A részleteibe nem megyek bele, erről már beszéltek. Fontos ren delkezés azonban, amely az önkormányzat működőképességét biztosítja akkor is, ha feloldhatatlan konfliktus, kvázi patthelyzet állt elő a képviselőtestület és a polgármester között, ha az együttműködésük ellehetetlenült. Választójogunk nem teszi lehetővé a választott képviselők, illetve a polgármester visszahívását. Egyetlen jogorvoslati lehetőség maradt, ha a köztársasági megbízott kezdeményezésére a belügyminiszter az Országgyűléstől a testület feloszlatását kérte. Az elmúlt 4 év folyamán egyetlen ilyen d öntésre került sor, holott tudjuk, ha nem is túl gyakran, de bizony a testületek munkája ellehetetlenült a feloldhatatlan belső konfliktusok miatt. Ilyen esetekre egy megoldási lehetőséget kínál a törvényjavaslat, amikor lehetővé teszi, hogy a testület min ősített többséggel kimondja önmaga feloszlását, ezzel új választás kiírását kényszeríti ki, vagy amikor helyi népszavazással lehet megszüntetni a testület megbízatását a polgármester megbízatásával együtt. Ugyancsak a működésképtelenségi zavarok kiküszöböl ésére alkalmas az a szabály, amely szerint a megyei közigazgatási hivatal vezetője jogosult lesz a képviselőtestületet összehívni abban az esetben, ha ez irányú kötelezettségét a polgármester nem hajlandó teljesíteni. Szintén nem gyakran, de ilyen konflik tushelyzetekkel is találkoztunk. Jelenleg csak akkor van mód a polgármesteri
