Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP
58 jogokat; a polgármester kezd eményezheti testületi döntés újratárgyalását is abban az esetben, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja. A szabályozás tehát a korábbihoz képest megerősíti a polgármestert, s ezzel összhangban növeli felelősségét is. Garanciális okokból a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabály a kétharmados önkormányzati törvénybe kerül, így ezen változtatni is csak kétharmados szabályozással lehet. Néhány gondolat a polgármester és a jegyző viszonyáról. A szabályozá s kiegyensúlyozottabbá kívánja tenni a polgármester és a jegyző viszonyát. Az előbb elmondottak alapján egyértelmű, hogy a polgármester szerepének erősítése nem a jegyző, a szakmai követelményrendszer rovására történt. A jegyző javaslatainak figyelembevéte lével határozza meg a hivatal feladatait a polgármester, s ugyancsak a jegyző javaslatára nyújt be előterjesztést a képviselőtestületnek a hivatal belső tagozódására, munkarendjének meghatározására. (Boros Lászlót dr. Kiss Róbert váltja fel a jegyzői szék ben) (11.00) A képviselőtestület a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki, aki helyettesíti a jegyzőt és ellátja az általa meghatározott feladatokat. A javaslat világossá teszi, hogy a hivatal vezetője a jegyző, s szakmai felelősségét erősíti, hogy ő gyako rolja a munkáltatói jogot a hivatal dolgozói felett. E jogosítványait, a kinevezés, a felmentés és a jutalmazás tekintetében a polgármesterrel egyetértésben gyakorolja. Ez azonban nem jelenti a szakmai szempontok csorbítását, mindössze a képviselőtestület vezetőjének biztosít befolyásolási lehetőséget. A múlt hét végén, a jegyzők második országos konferenciáján ezt a megoldást sok kritika érte. A jegyzők szakmai tevékenységük korlátozásaként élik meg ezt a szabályt - hozzáteszem nem minden jegyző, csak a j egyzők egy része , s egy részük igényt tartana a teljes munkáltatói jogra. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a polgármesteri tevékenység is szakmai tevékenység, jó kommunálpolitikát csak jó politikus, jó politikus szakember tud végezni. F ontos azt is kiemelni, hogy ahol feszültség van a polgármester és a jegyző között, ha munkájukat nem a konszenzusra törekedve végzik, ezen semmilyen szabályozás nem tud változtatni. Ahol megfelelő emberi viszonyok alakultak ki, ott ez a kiegyensúlyozó szab ályozás alkalmas keretet biztosít a szakmai felelősség érvényesítésére és az összehangolt munkára. A középszintről. Az elmúlt négy évben a legélesebb szakmai és politikai viták a megyei önkormányzat körül bontakoztak ki. Abban nagyjából mindenki egyetértet t, hogy a rájuk vonatkozó szabályozás nem sikerült valami fényesen, de a továbbfejlesztés irányában már megoszlottak az elképzelések. Meggyőződésünk - újból megerősítve a már korábban elmondottakat , hogy a középszintű közigazgatásban az önkormányzat domi nanciáját biztosítani kell. A javaslat bővíti a megyei önkormányzat szerepét a térségi közszolgáltatásokban és egyéb térségi feladatok ellátásában. További feladatbővülés számára tartalmaz keretet és útmutatást, amelyet az ágazati törvények megalkotásakor és módosításakor a hatáskörtelepítésnél lehet elérni. A megyei testületek közvetlen választása ugyancsak megalapozza a megyei önkormányzat szerepének erősítését. A törvénymódosítás jogi eszközöket is biztosít a megyei önkormányzatnak feladatai ellátásához , hiszen saját feladatkörében rendeletet alkothat. A jövőben nagyobb súllyal jelenik meg a középszinten a területfejlesztési feladatok ellátása, amelynek összehangolását megyei területfejlesztési tanács végzi. A megyei jogú városról. Az 1990es önkormányza ti ciklus kezdetén súlyos problémákat jelentett a megye és a megyei jogú város viszonya. Éles viták lángoltak fel az intézmények átadása körül, és a törvénybe telepített érdekellentét sok helyen lehetetlenné tette a megyei jogú város és a megye normális eg yüttműködését. A törvénymódosítás nem kívánja megváltoztatni a megyei jogú városok státuszát, ugyanakkor ösztönözni kívánja a nagyvárosok térségi funkcióinak kiteljesítését, és kötelezővé teszi az
