Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IVANICS ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IVANICS ISTVÁN, a KDNP
49 nem vonta kétségbe, a választópolgárok megértették a szabályokat, és megfelelően alkalmazták azokat. Természetesen nyilvánvaló tény, hogy a többpárti parlamenti demokráciák történetéhez a választójogi törvények változása, vált oztatása - politikai indíttatású megváltoztatása is - hozzátartozik. A politikai hatalom birtokosai a választójogi törvények gyakori módosításával is igyekeztek a megszerzett hatalmat megtartani, bővíteni, sőt kiterjeszteni a gazdasági szférára. Ez a szára z tény azonban nem lehet ok arra, hogy politikai értékelésként ne jegyezzem meg: az ilyen mértékű, mondhatni durva átalakítás, mint amilyenre a helyi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatban a kormánykoalíció készül, szimpla kormányváltás esetéb en meglehetősen ritka, és komoly aggályokat ébreszt a legalapvetőbb demokratikus jogszabályok iránti elkötelezettség tekintetében. Igen tanulságos fellapozni ezzel kapcsolatban a parlamenti jegyzőkönyveket a hatályos szabályozás elfogadásakor. Különösen az SZDSZMSZPnyilatkozatokat, melyek szerint az SZDSZ vezérszónoka egyértelműen kijelenti 1990. július 30án: "Megítélésünk szerint a siker valamennyi magyar, igazi önkormányzatért harcoló, szerintünk szabadelvű irány sikere". Ugyanezen a napon Szabó György , az MSZP vezérszónoka kijelentette: "Úgy ítéljük meg, hogy mindazok a kérdések, amelyeket mi fontosnak tartottunk, visszatükröződnek az immáron átdolgozott törvényjavaslatban". Nos, a koalíció által benyújtott törvényjavaslat a helyi önkormányzati választ ások tekintetében meghazudtolja saját értékelésüket... S különösen sajnálom, hogy Magyar Bálint így fejezte be a hozzászólását, és az az MSZP, amely végeredményben megjárta a lent és a fent helyzetét, ebből a tapasztalatból indulva ezt az eléggé cinikus ki jelentést még meg is tapsolja. Mert kérdezem én: milyen célok motiválták ennek a törvénymódosításnak az egész logikáját, azt a helyzetet, amely jelen pillanatban itt fennáll? Mindenképpen csak politikai célokra tudok gondolni, mivel azt a réteget, amelyet ez a törvény megcéloz, eleve nem tudtuk olyan helyzetbe hozni, hogy a szimpla véleményüket igazából demokratikus módon kifejthessék. Tehát az önkormányzati képviseleti rendszerek - a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Szövetsége és sor olhatnám a többit - egyszerűen nem rendelkeznek annyi idővel, hogy ezt igazából a saját szervezetükön átfuttassák, és igazából a saját szempontjaik szerint értékeljék. Megkérdőjeleződik így az a kijelentés, amely a kormánypárt részéről elhangzott, hogy meg próbálnak egy olyan törvénytervezetet elénk hozni, amely önmagában koherens, amely azonos alappillérekre épül föl. Tehát megvan, kialakult az országban egy választási körzeti rendszer. Ezek a körzetek minden településen jól lehatároltak, gyakorlatilag a te lepülési képviselet alappilléreit alkotják mind a megyékben, mind a falvakban, városokban. Erre behozunk egy olyan megyei választási rendszert - elfogadom, hogy ezt kellett a legnagyobb mértékben megváltoztatni , de olyan módon hozom be, hogy gyakorlatila g - a magyar jogrendben és a magyar alkotmányosságban mindig alapvető kérdés volt a területi elv fontossága, és ez egyben a subsidiaritás elvének is az alappillére - onnan delegáljunk küldötteket, ahol az érdekeltség megvan. Ez nem tükröződik ebben a tervb en, hiszen a kétlistás választás egyértelműen azt a helyzetet is hozhatja, hogy fél megyéből egyetlen képviselő sem kerül a megyei önkormányzatba. Egyszerűen elképzelhetetlen ilyen megközelítésben az a koncepció, amelyet a kormány a megyéhez akar erősebben delegálni, és amivel nagyrészt egyet is lehet érteni, hogy a területi fejlesztést valamilyen módon koordinálja. Hát hogyan lehet akkor területi, kistérségi programokat indítani, ha nincs területi képviselet? Mert ez nem területi, hanem politikai képvisele t! És egyértelmű, hogy a jelenleg utazó nagy párt előnyére szolgál! Ha megvizsgáljuk vagy elemezzük azt, hogy ha ezt a választást ma bonyolítanánk le, akkor az derülne ki, hogy a 19 megye elnöke MSZPs elnök lenne. (Taps a bal oldalon.) Tehát a törvény edd igi tárgyalása alapján - még az alkotmányt tekintve is - az mindenképpen megállapítható, hogy a kapkodás jellemzi. Áttérve az alkotmány vitájára: ott sincs figyelembe véve az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos legutóbbi változtatás, hiszen a bevándorol tak akkor is megkaphatják a szavazati jogukat,
