Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - Artur Liener hadseregtáborok, a svájci hadsereg vezérkari főnöke és kisérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÉCS IMRE, a honvédelmi bizottság elnöke:
464 megadom a szót. Egyben az ülés vezetését átadom dr. Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Mécs Imre: Igen, megvárom, amíg az alelnök asszony átveszi a csengőt. - Derültség.) (Az elnöki széket elfoglalja dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke - a továbbiakban: elnök.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. MÉCS IMRE , a honvédelmi bizottság elnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Ti sztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága igen részletesen foglalkozott a Pénzügyminisztérium által beterjesztett pótköltségvetéssel, és felismerve annak rendkívüli fontosságát és nehézségeit, igen alaposan készült föl az általános vitára való alkalmaság megítélésére. A dologból következik, hogy ezen, az ügy fontossága miatt, túl is terjeszkedett. A honvédelmi bizottság áttekintette a védelem gazdasági helyzetét, s megállapította, hogy az elmúlt években a nemzetgazdaság - arányaiban - egyre kevesebbet költött védelmi feladatokra. Ennek következtében a védelem rendelkezésére álló előirányzatok különösen nagyarányú reálértékveszteséget szenvedtek. A honvédelmi bizottság előtt a tárca több alkalommal beszámolt a védelem kialakult feszültségeir ől, és a miniszterváltás kapcsán a honvédelmi bizottság átfogó tájékoztatást kapott a Magyar Honvédség gazdálkodási helyzetéről és ennek a katonai feladatok végrehajtására gyakorolt hatásáról. Meggyőződtünk arról, hogy a tárca és a Magyar Honvédség vezetés e a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel igyekezett mérsékelni a kialakuló költségvetési válság hatásait. Szigorú takarékossági intézkedések születtek a készletbeszerzések végrehajtásában, a működési kiadások mérséklése területén, és rendre elhalasztód tak fejlesztési döntések, korlátozások kerültek bevezetésre a kiképzési feladatok teljesítése során. Csökkent a repült óraszám, a tervezett gyakorlatok végrehajtásában radikális csökkenésekre került sor. Takarékossági okok miatt nem kerültek végrehajtásra a tervezett külföldi éleslövészetek, a jelentősebb létszámot megmozgató hazai gyakorlatok. Az elmúlt években haditechnikai eszközfejlesztésre, a MIG29es beszerzésektől eltekintve, '88 óta gyakorlatilag nem került sor; a szükséges és műszakilag indokolt f elújítások töredékes végrehajtására sem. Ennek következtében a Magyar Honvédség haditechnikai eszközparkja egyre nagyobb részben avult el, vált korszerűtlenné, konzerválódott a 70es évek színvonalán. A környező országok korábban homogén technikai eszközbá zisra épülő haderőihez viszonyítva is szembetűnő a technikai lemaradás. Az elmúlt években jelentős mértékben csökkentettük a Magyar Honvédség létszámát, és szervezeti intézkedések hatására ésszerűen változott a katonai szervezetek struktúrája, ennek ellené re a személyi állomány szolgálati és munkakörülményei, életviszonyai negatív irányú változásokat szenvedtek. Az állományt egyre nagyobb részben egzisztenciális gondok terhelik. A tárca a korábban felhalmozódott készletek békeműködésbe való bevonásával bizo nyos mértékig képes volt a jelentkező feszültségek enyhítésére. Azonban az ebből felszabadítható tartalékok 1994re többnyire kimerültek. Ez év elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a tárca rendelkezésére álló költségvetési források és a végrehajtandó katonai f eladatok nincsenek összhangban; a feszültségek felhalmozódása válsághelyzethez vezethet. Ennek a válságnak már kézzelfogható nyomaival találkozott a honvédelmi bizottság, amikor augusztusban megtárgyalta a védelem helyzetét. A katonai szervezetek likviditá si gondokkal küzdenek, felhalmozódott a kifizetetlen számlaállomány, az állomány alapvető járandóságai kifizetésére a tárcának alig vannak forrásai, a
