Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Bányász Jánosné dr. (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - "A pályakezdők versenyképességének biztosítása a munkavállalásban" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Salamon László): - BÁNYÁSZ JÁNOSNÉ DR. (MSZP):
3033 jelenhessenek meg a mu nkaerőpiacon? Kérdésemet az motiválja, hogy választókörzetemben, SzabolcsSzatmárBereg megyében, a képzési rendszer közismerten fejlett, sőt még jelenleg is túl fejlett. Ennek az egyik oka az, hogy ebben a megyében mindig magas volt a népszaporulat, és a felnövő generációk iskolázását, szakképzését nagyrészt helyben kívántuk megoldani. Ennek a mára már kitapintható következménye az lett, hogy egy iparszegény háttérre döntően a nagyipar munkaerőutánpótlását szolgáló képzési rendszer épült rá. (14.40) Egye gy általános iskolát végzett évjárat 7275 százaléka szakközépiskolában és szakmunkásképző intézetben tanul tovább, még 1993ban is több mint 46 százalék választotta a hároméves képzési rendszert. Néhány könnyűipari szakmában, így a ruhaiparban, bőriparban még viszonylag jók az elhelyezkedési lehetőségek, de a szolgáltatás és a termelés más területein igen rosszak a pályakezdők esélyei. Tisztelt Miniszter Asszony! Tulajdonképpen arra vagyok kíváncsi, hogy a tárcának módjában álle befolyásolni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elképzeléseit, képese elérni, hogy az iskolákból ne elavult ismeretekkel kerüljenek ki pályakezdő fiatalok. Tudjáke önök, az önök tárcája befolyásolni a másik minisztériumot abban, hogy ne legyen túltermelés olyan szakmákból, amelyekre ma a foglalkoztatóknak nincs igényük? (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. A kérdésre a munkaügyi miniszter asszony válaszol. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselő Asszony! Tudom, hogy a Ház, de talán olykor a tévénézők is azzal gyanúsítják az azonnali kérdések órájában kérdést feltevő képviselőt, hogy összebeszélt a tárca képviselőjével. (Zaj a jobb oldalon. - Dr. Torgyán József: Így van!) Talá n a mostani kis zavarom bizonyítja, hogy ez az összebeszélés nem, vagy legalábbis nem jellemzően történik meg, tudniillik azt kell mondjam, hogy a kérdésére nem tudok kielégítő választ adni. Egyetértek önnel abban, hogy a fiatalok munkavállalási esélyeit, versenyképességét meghatározza az a tény, hogy milyen az iskolarendszer, milyen az iskolarendszer szerkezete, milyen az oktatás minősége, milyen szakmára képez a szakoktatási intézményrendszer és rendelkezneke az első állást kereső fiatalok piacképes szak tudással. Ugyanakkor nem hiszem, hogy korrekt lenne, ha én a piacképes szaktudásért folytatott tárcaküzdelmet vagy ennek a küzdelemnek a csekély eredményeit egy másik tárca munkájának a hiányosságaként próbálnám meg feltüntetni. Meggyőződésem, hogy a piack épes szaktudással való felvértezéshez egy új minőségű közoktatás kell, amely az alapozó képzésben a fiataloknak szélesebb körű általános ismeretet nyújt és erre kell ráépíteni a korszerű szaktudást. Ennek a korszerű szaktudásnak a biztosítása azonban a mun kaügyi tárca feladata. Vannak minták, példák a jövőből: ilyen a világbanki program, ilyen a PHAREprogram és van olyan konstrukció, amely modulrendszerű, konvertálható, a korszerű szakképzés szerkezetét rajzolja fel. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a végreh ajtás egy ilyen hihetetlenül nagy rendszerben, mint a szakképzés, nem hónapok, hanem évek kérdése. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Viszonválaszra megadom a szót képviselő asszonynak. BÁNYÁSZ JÁNOSNÉ DR. (MSZP) : Miniszter Asszony, köszönöm a válaszát és elnézést kérek, hogyha zavarba hoztam volna miniszter asszonyt. (Derültség, zaj a jobb oldalon.) Az egyperces lehetőséggel élve pedig még egy
