Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak

1994. december 15 (46. szám) - Dr. Tímár György (FKGP) - az igazságügy-miniszterhez - "Érheti-e joghátrány a jogalanyt, alapvető emberi jogosultsága érvényesítésére vonatkozó releváns joganyag igazságügyi hatóságnak felróható okból történt késedelmes közzététele következtében?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:

3024 érvényesítésére vonatkozó releváns joganyag igazságügyi

hatóságnak felróható okból történt késedelmes közzététele

következtében?" címmel ELNÖK (dr. Salamon László)

: Így tovább lépve, dr. Tímár György képviselőtársunk azonnali kérdése következik, aki kérdést

kíván feltenni az igazságügyminiszterhez "Érhetie joghátrány a jogalanyt alapvető emberi

jogosultsága érvényesítésére vonatkozó releváns joganyag igazságügyi hatóságnak felróható okból

történt késedelmes közzététele következtében? címmel.

(D

erültség. - Közbeszólás az MSZP

padsoraiból: Egyszerűbben nem lehetett volna?!) Képviselőtársamat illeti a szó. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP)

: Igen tisztelt Igazságügyminiszter Úr! Pár héttel ezelőtt a parlament azonnali kérdések órája

megnevezésű részé

ben indítványoztam az ön által irányított minisztérium általam nagyon tisztelt

államtitkárnője útján, hogy az alapvető emberi jogokkal, illetőleg érvényesítési útjaikkal kapcsolatos

nemzetközileg releváns joganyagokat - tehát azokat, amelyeket a köznyelv a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulás anyagi és eljárásjogi tényeiként határoz meg - szíveskedjék a magyar

kormányzat, illetőleg a magyar igazságügyi kormányzat a hivatalos lapban megjelentetni azért, mert

a hatályos jogszabályi előírásaink szerint

ez tekinthető jogforrásnak. Most szeretném, ha igazságügyminiszter úr egyértelműen kifejezné azt az álláspontját, hogy

érhetie joghátrány az átlag állampolgárt, a jogalanyt annak alapján, hogy a jogait, lehetőségeit, netán

kötelezettségeit ebben a jogérv

ényesítési irányban nem ismerte meg azért, mert sajnálatos

körülmények folytán elmaradt ezek közzététele. Másik kérdésem: legjobb tudomásom szerint az alaptalan büntetőjogi hátrányokkal kapcsolatos

kárrendezési eljárások során az egyes megyei bíróságok rés

zére olyan információ érkezett, hogy a

kártérítések összegét a megye bírói költségvetésének terhére kell folyósítani. ELNÖK (dr. Salamon László)

: Kérjük a kérdést, képviselő úr! DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP)

: Kérem, szíveskedjék álláspontját kifejteni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László)

: Köszönöm. Igazságügyminiszter úr válaszol. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter

: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ön egy nagyon szabatos és

pontos kérdést tett fel számomra. Igyekszem hasonl

óképpen szabatosan - a rendelkezésemre álló

ismeretek és tények alapján - megadni rá a választ. Az ön által felvetett kérdés egyik, jelentősebb része és ennek megoldása tulajdonképpen a

magyar jogban kialakult eddigi rendszer átalakításához fűződik. Miután a magyar jog eddigi gyakorlatában a dualista rendszer érvényesül - tehát a nemzetközi szerződés megerősítése egy

aktussal történik, majd ezt követően történik meg a nemzetközi szerződés kihirdetése , ennek eredményeként a két aktus között eltelhet olyan

idő, amely bizonyos esetekben joghátrányt jelenthet.

A joghátrány esetében irányadó szabályozást a Ptk. adja, amelyet ön nagyszerűen ismer, és

feleslegesnek tartom külön részletezni az erre vonatkozó szabályokat. Amennyiben a rendszer átalakítására sor ker

ül, és megszűnik ez a dualista megoldás, akkor az ön

által említett időbeli különbségből származó hátrány lehetősége is megszűnhet. Ez tehát a jövő