Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
3000 átké pzést, közhasznú foglalkoztatást, vállalkozóvá válók támogatását és még egyebeket. A gyakorló szakemberek számára már kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy ez a támogatási mód nem elfogadható és nem hatékony. A ráfordítások nagy összegeket igényeltek, és a foglalkoztatást alig segítették elő. Az induló beruházásokat a tőkejuttatás helyett a bértámogatások nyújtásával lehet gyorsan és hatékonyan segíteni. Ez lehet a foglalkoztatáspolitika feladata. Másik példa: az Intervenciós Alapból adott, még jelentősebb összegű támogatások szintén nem érték el a céljukat, ugyanis iparági problémákat vállalt fel a válságövezetekben a munkaügyi szaktárca, s törvényszerű, hogy ennek nem tudott megfelelni. Ugyanakkor a Foglalkoztatási Alapból aránytalanul nagy összegeket vitt el ez az elkülönített keret. Sürgősen módosításra szorulna az átképzési támogatások rendszere is. Ez részben szűkítéssel járna: például a drága egyéni képzéseket, valamint a több tanfolyamon való részvételt csak nagyon indokolt esetben, és csak részben ke llene fedezni a Foglalkoztatási Alapból. Ugyanakkor növelné e támogatási formát az alacsony iskolai végzettségűek és a megváltozott munkaképességűek átképzésbe való bevonása. Ez ma nincs megoldva. Így végül is csökkenthető lenne a tartós munkanélküliek ma elfogadhatatlanul magas aránya. Sarkalatos pontja a mai foglalkoztatáspolitikának a pályakezdők támogatási rendszere. A gyakorlatban ma a fiatalok segélyezése az elsődleges, és általában csak ez után következik az átképzésük. Így kétféle támogatást is kapn ak, és nem egyértelmű, hogy mindez az elhelyezkedési lehetőségüket elő tudja segíteni, vagy gyakorlatilag meg is oldja. Ezt meg kellene szüntetni, a segélyezés helyett egy célirányos átképzést kellene biztosítani, és a munkába helyezésüket kellene intenzív ebben elősegíteni. Ez utóbbit például a gyakornoki rendszer bevezetésével, illetve különféle bérkedvezmények nyújtásával lehetne megvalósítani. Vagy lehetne a szankcionálás erősítését említeni azoknál a munkáltatóknál, akik feketén foglalkoztatják a munkav állalókat. Ez is közismerten megoldatlan probléma. Vagy utalhatnék arra, amit a képviselőtársam az előbb említett, hogy nem egészen tisztázott az önkormányzatok szerepe a foglalkoztatáspolitikában, éppen ezért nagyon változó az önkormányzatok hozzáállása - leginkább személyfüggő. Sorolhatnám még azokat a példákat, amelyek egyfelől megtakarítást eredményeznének a Szolidaritási Alap és a Foglalkoztatási Alap számára, másfelől lehetővé tennék az alapokkal való hatékonyabb gazdálkodást. Ma a foglalkoztatási tör vény bizonyos vonatkozásokban túl laza és engedékeny, ugyanakkor más vonatkozásokban igen szűk körű. (11.00) A passzív eszközök dominálnak, melyekkel kivonjuk az embereket a munka világából, ezt előbbutóbb fel kell hogy váltsa egy aktív, foglalkoztatást e lősegítő támogatási rendszer. Ez létkérdés lesz már a jövő évben is, amikor a csaknem felére csökkent Foglalkoztatási Alapból a jelenleginél várhatóan nagyobb számú munkanélküli részére kellene valamilyen támogatást nyújtani, elfogadható élethelyzetet tere mteni számukra, és ezen túlmenően alkalmassá tenni őket - és ezt nagyon kihangsúlyoznám - az újabb munkavállalásra. Minderre azonban nem kerül sor '95. január 1jével, mivel a munkaügyi tárca még a néhány héttel korábbi javaslathoz képest is egy szűkebb te rvezetet tudott benyújtani, holott már az előző tervezet is egy kompromisszum eredményeként született. Ahogy azt miniszter asszony is említette, a foglalkoztatási törvény átfogó módosítására a jövő évben kerülne sor, vagyis két lépésben történt volna módos ítás, csak az első lépés bővebb lett volna, mint ez a jelenlegi. Remélhetőleg - és ez nagyon fontos - a jövő évben minél hamarabb ide kerül a Ház elé ez az átfogó módosítás. Most tehát erre a szűk körű, gyors törvénymódosításra van lehetőség, de elengedhet etlen ez a módosítás egyfelől, mert - mint azt hallottuk - esedékessé vált a munkanélküli járadékra való jogosultság kiszámításának szabályozása, másfelől a '95. évi költségvetési törvénnyel összhangba