Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a foglalkoztatási bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KOLESZÁR LAJOS, a szociális bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FILLÓ PÁL (MSZP):
2997 emberekkel megpróbáljuk elhitetni azt, hogy t ovábbra is fontos számukra, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. (10.40) A törvénymódosítás tulajdonképpen két alapvető területtel foglalkozik. Az egyik - ahogy miniszter asszony is említette - az Érdekegyeztető Tanácsban történő megállapodást hozz a be a parlament elé, a másik része viszont olyan gondokat és problémákat igyekszik megoldani, amelyek az elmúlt évek gyakorlatában kialakultak, és amelyeket az ezzel foglalkozó emberek és a munkanélküliek is naponta tapasztalhattak a saját bőrükön. Tiszte lt Ház! Mi úgy gondoljuk, hogy a jogi szabályozást is hozzá kell igazítani az élethez, a megváltozott helyzethez, és ezzel együtt mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tartósan munkanélküliek is esélyt kaphassanak a munkavégzésre, még akkor is, hogyha erre esetleg csak átmeneti, rövid időre nyílik lehetőségük. A törvénytervezet egyértelműbbé teszi a közhasznú munkavégzés szabályait. A jövőben az előző havi állományi létszámba nem kell beszámítani azokat a munkavállalókat, akiknek a foglalkoztatás áért a munkaadó támogatásban részesül. A foglalkoztatási törvény jelenleg hatályos szövege úgy rendelkezik, hogy a munkanélkülivé válást megelőzően négy éven belül legalább egy év munkaviszonnyal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki munkanélküli ellátásban részesülhessen. Ebbe a négy esztendőbe bizonyos időtartamokat eddig sem kellett beszámítani, ilyenek voltak a gyermekgondozási szabadság vagy a sorkatonai szolgálat. Jó néhány gond és probléma viszont hiányzott ebből a felsorolásból, ezeket most javasoljuk beemelni a törvény szövegébe: ilyen például a közeli hozzátartozó ápolása, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának ideje, illetve a családi ház építése céljából kapott fizetés nélküli szabadság. Ezeket most javasoljuk beemelni a törvény be, bővítve ezzel a kedvezményezettek körét. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat megoldást javasol arra az anomáliára is, amely a jelenleg hatályos törvényben megfogalmazásra került, és ami - ha röviden össze kívánnám foglalni - azt jelentette, hogy azon munka nélküliek, akiket valamifajta továbbképzésre javasoltak a munkaügyi központok - függetlenül attól, hogy azt térítésmentesen vagy esetleg térítéskötelesen tették , amennyiben a munkanélküli ezt a továbbképzési lehetőséget visszautasította, akkor megszüntet ték a járadék folyósítását. Ez meglehetősen igazságtalan volt. Most azt javasoljuk, hogy valóban szüntessék meg, de csak abban az esetben, amennyiben térítésmentes továbbképzésben javasolja továbbképezni a munkanélkülit a Munkaügyi Központ. Tisztelt Ház! A munkanélküli a munkaügyi központok által felajánlott munkahelyen kereső tevékenységet folytathat, és az új javaslat szerint megbízási jogviszony keretében az ellátása mellett szerezhető jövedelem mértékét a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékában maxi málná. A szigorítás okát alapvetően arra tudom visszavezetni, hogy ösztönözni kívánjuk a munkanélkülieket, érdekeltté kívánjuk tenni őket a tekintetben, hogy minél előbb tartósan elhelyezkedjenek. Talán a legfontosabb módosítás és a legfontosabb pozitívum ebben a módosító csomagban a munkanélküli ellátás szüneteltetésének lehetősége. Ez egy nagyon élő probléma, képviselőtársaim is és a munkanélküliek is sűrűn találkozhattak azzal a gonddal, hogy amikor egyegy munkanélküli számára mód nyílt arra, hogy idősz akosan - mondjuk idénymunkák kapcsán - el tudjon helyezkedni, akkor ennek komoly következményei voltak, hiszen megszűnt a munkanélküli ellátása, gyakorlatilag sokkal rosszabb helyzetbe került utána a munkanélküli, így nem volt érdekeltté téve abban, hogy a kár egy, két vagy három hónap erejéig el tudjon vagy megpróbáljon elhelyezkedni. Azt is tudjuk, hogy a feketemunkavégzés egyik melegágya is volt ez a törvényi szabályozás, amit most szeretnénk feloldani, és azt javasoljuk, hogy 90 nap, vagyis 3 hónap időt artamra, amennyiben a munkanélküli bejelenti, vállalhasson idénymunkát, és ez idő alatt a munkanélküli ellátását szüneteltethessük, tehát gyakorlatilag amennyiben utána visszakerül munkanélkülinek, továbbra is megkapja a munkanélküli ellátását.