Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter:
2995 megfelelő összeget a költségvetés átalányjellegű befizetésének csökkentésével lehetett a béremelés fedezetére átcsoportosítani. A munkaadói járulék 0,8 százalékpontos csökkentéséről az Érdekegyeztető Tanács ülésén megállapodás jött lét re. Ugyancsak megállapodás született a központi költségvetés 10 százalékos hiánypótlási kötelezettségének megszüntetésére is. A megállapodás tartalmazza, hogyha a munkaerőpiaci folyamatok a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak, a kormány év közben kezdeménye zni fogja a Szolidaritási Alapba fizetendő járulék mértékének növelését. Ugyanakkor a kormány a megállapodásban garanciát vállalt arra, hogy a kifizetésekben elmaradás nem lehet. Itt szeretném megjegyezni, hogy ezt a megállapodást másfajta normaszövegben f ogalmazta meg a Pénzügyminisztérium akkor, amikor javaslatot tett a költségvetési törvény módosítására, és másképp értelmezte a megállapodást a munkaügyi tárca szakapparátusa. Az egyeztetések során a Pénzügyminisztérium értelmezését fogadtuk el, és ezért - együttesen és egyetértésben - a beterjesztett szöveghez képest módosító indítvány benyújtását kezdeményeztük. A második körben: az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás arra kötelezi a kormányt, hogy lépjen fel az illegális foglalkoztatás, a fek etemunka ellen. A foglalkoztatási törvény jelenlegi szabályai szerint a munkanélküli kevésbé érdekelt abban, hogy elfogadja a rövid időre szóló munkavállalás lehetőségét. Ezt az ellentmondást küszöböli ki módosítási javaslatunk, amely szerint a munkanélkül i - bejelentési kötelezettség mellett - legfeljebb 90 napra korlátlan összegben munkát vállalhat, amelynek időtartamára a Munkaügyi Központ a járadéknak, illetve a pályakezdők munkanélküli segélyének folyósítását szünetelteti. Ezzel egyidejűleg továbbra is megmarad a járadék, illetve segély folyósítása melletti keresőtevékenység folytatásának lehetősége, de csökkentett mértékben, a minimális bér 50 százalékának felső határáig. A legutóbbi törvénymódosítás a közhasznú munka szabályait nehezen érthetően, elle ntmondásosan fogalmazta meg, a jogalkalmazásban rendkívül sok problémát okozva. Az ebből adódó konfliktusok kikerülése érdekében szükségesnek tartjuk a szabályok egyértelmű meghatározását, és erre tettünk javaslatot. Végül a harmadik körben néhány olyan sz abály elfogadását javasoljuk, amelyek a jogalkalmazás biztonságát hivatottak segíteni. A foglalkoztatási törvény jelenleg csak igen szűk körben hatalmazza fel rendelet kiadására a munkaügyi minisztert. A jogalkalmazás során felmerült több területen is a tö rvényi jellegű szabályozáshoz képest részletesebb szabályozás szükségessége. Ezért indokolt a munkaügyi miniszter rendeletalkotási jogának bővítése, természetesen a munkaerőpiaci bizottság véleményének meghallgatása mellett. A törvény hatálybalépését követ ő jogszabályváltozások, továbbá egyéb méltánylandó körülmények indokolják, hogy a családi ház építése és a beteg hozzátartozó ápolása céljából kapott fizetésnélküli szabadság időtartamával, továbbá az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósításán ak idejével kibővítsük azon időtartamok körét, amelyekkel a munkanélküli járadékhoz való jogosultságot megalapozó négy esztendő meghosszabbodik, ez is a munkanélkülieket védő szabály. Végül, a munkanélkülijáradékjogosultság egyik feltétele a foglalkoztatá si törvény szerint, hogy a munkanélkülivé válást megelőző négy évben a munkanélküli részéről történte járulékfizetés, és ha igen, milyen hosszú ideig. A törvény alapján 1995. március 1jéig a munkanélküli járadékra való jogosultságnál járulékfizetési idők ént a munkaviszony időtartamát kell figyelembe venni, ez után az időpont után, tehát március 1jétől a tényleges járulékfizetési kötelezettség teljesítése a jogosultság feltétele. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettség 1991. július 1jén került bevezet ésre. Ha úgy tetszik, négy hónap hiányzik az életrajzunkból. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldása érdekében javasoljuk a törvény módosítását úgy, hogy július 1jéig a munkaviszonyban töltött idő alapján történjék a járulékra való jogosultság megá llapítása.
