Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A Magyar Államvasutak Rt társadalombiztosítási alapokkal szemben fennálló tartozásainak rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2957 ... hiszen itt arr ól van szó, hogy a MÁV működtetésének feladatát az államnak kell ellátnia és biztosítania, és jogos igénye valamennyi magyar állampolgárnak, hogy a MÁV működőképes legyen. Ez különösen igaz az ország kistelepüléseinek esetében. Két kérdésem lenne a benyújt ott törvényjavaslattal kapcsolatban. A 16 milliárd 200 millió forint, amely a javaslat szerint járuléktartozás és a korengedményes nyugdíjakkal összefüggő tartozás összegét tartalmazza, magában foglaljae a büntetőkamatokat? Ha nem, akkor azok sorsa mi les z? A második kérdésem, hogy a javaslat ezen tartozást az 1994. évi költségvetés terhére kívánjae elengedni, vagyis növelni kívánja a '94. évi költségvetés hiányát. Ezen hiány forrásáról szeretnék érdeklődni, hisz' tartalékkeretből nem teremthető meg, de n em tartalmazza ezt a forrást a két hónappal ezelőtt elfogadott pótköltségvetés sem. Ma már lopakodó módosító indítványról vagy pénzügyminiszteri furfangról hallottunk, amikor a '94. évi hiányt növelni kívánjuk az egyszeri létszámcsökkentés kapcsán. Én azt gondolom, egyértelmű, hogy ez a 16 milliárd 200 millió forint mint rendelkezésre álló forrás tulajdonképpen már megvan, mert az általunk elfogadott pótköltségvetés szükségessége nem igazán igazolódik az ismertté vált tényszámok alapján. Tehát úgy tűnik, h ogy van egy szabad forrás a '94. éves költségvetésből. Ha nem, akkor pedig már csak egy kérdésem marad: miért nem került be a '94. évi pótköltségvetésbe ennek az elengedésnek a forrása? Köszönöm szépen. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kósa Lajosnak, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. A T/369es számú törvényjavaslat vitájához kívánok hozzászólni, ami a Magya r Államvasutak az egészségbiztosítási pénztárral szemben fennálló járuléktartozásával és a korengedményes nyugdíjazással összefüggő tartozásainak rendezésével függ össze. Mindnyájan tudjuk, hogy a Magyar Államvasutak - jó néhány ilyen állami tulajdonú közs zolgáltató vállalat van még - alapvetően fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében. Vagyis ezen vállalatokkal szemben mindig lehet arra hivatkozni, hogy a működőképességük fenntartása olyan közérdek, amely szem előtt tartásával érdemes azon gond olkodni, hogy ezen vállalatok esetében milyen olyan, úgymond kivételes, egyszeri alkalmú döntéseket hoz a parlament, amelyet egyébként nem kíván kiterjeszteni - mindig így fogalmaznak a javaslatok - más vállalatokra, legyen az állami, magán- vagy egyéb tul ajdonban. Ugyanakkor rendkívül fontos az, hogy tudjuk, nemcsak a MÁV van ilyen kivételes helyzetben a magyar gazdaságban. Ez elmondható majdnem minden közszolgáltató vállalatról, a villamos művektől a gázszolgáltatókon át a postáig - és értelemszerűen nem is teljes körű ez a felsorolás. Éppen ezért, ha egy ilyen közszolgáltató vállalattal szemben kivételes döntéseket hoz a parlament, akkor nagyon alapos indoknak kell szerepet játszania az előterjesztésben, amit a Fideszfrakció hiányol. Hiányolja azért, mer t bár az előterjesztés indoklása nagyon vázlatosan és csak tényleg négy rövid tőszavas bekezdésben felvázolja azt, hogy ez az intézkedés egy olyan szanálási csomag része, amely a kormány elképzelése szerint arra hivatott, hogy a MÁV pénzügyi helyzetét szan álja, és olyan pénzügyi és gazdasági helyzetet teremtsen, amely hosszú távra biztosítja a MÁV pénzügyi stabilitását és működőképességét, ugyanakkor a parlament egyelőre nem látta ezt a bizonyos csomagtervet. Megítélésünk szerint, ha a kormány egy ilyen ügy ben kivételes, egyszeri alkalmú döntést kíván a parlamenttől, akkor nem kerülheti meg azt a kérdést, hogy a parlament elé tárja ne csak e részlépés törvényalkotási programját - nevezetesen ezt az előterjesztést , hanem azt a komplett szanálási tervet, ame ly alapján a parlamenti képviselők által is megítélhető, hogy vajon ez a szanálási program mennyire megalapozott, mennyire kivitelezhető, és kívánjáke támogatni a parlamenti képviselők
