Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A Magyar Államvasutak Rt társadalombiztosítási alapokkal szemben fennálló tartozásainak rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2954 Biztos vagyok abban, képviselőtársaim közül többen jelezni fogják, hogy amit az országgyűlési határozat tartalmaz, azt eddig is megtehették az illetékes egészségbiztosítási pénztárak. Ez igaz. A jelenlegi határozat azonban figyelemfelhívás is, amely az á llammal szembeni tartozások határozott beszedésére irányul. Ha e határozatnak nem lesz foganatja, úgy 1995 második félévében a méltányos elbírálás lehetősége megszűnik, és hatásos szankciókra fog a kormány javaslatot tenni. A napokban értesültem arról, hog y Lengyelországban a mi gondjainkhoz hasonló gondokkal küzdenek. Meglehetősen szigorú intézkedésre szánták el magukat. Úgy látják, hogy a nem fizető munkaadók tevékenységének korlátozása az egyetlen lehetséges mód arra, hogy a tbtartozásokat be lehessen h ajtani. Többek között ez is azt igazolja, hogy ha valamivel, a behajtás hatékonyságának javításával lehet tartós eredményt elérni. Úgy gondolom, az is új elem az országgyűlési határozatban biztosított lehetőségeken belül, hogy az egészségbiztosítási önkorm ányzat nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket - mégpedig rövid határidőn belül , amelyek alapján a megállapodások megszülethetnek. Ugyancsak nem elhanyagolható a kormánynak az a kezdeményezése, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a sikeres be hajtási tevékenységet végzőket anyagilag ösztönözhesse. A javaslat szerint - amelyet a társadalombiztosítási alapok 1995. évi költségvetési törvényjavaslata megfogalmaz majd - 1995ben a behajtott hátralékok 2 százalékát az egészségbiztosítási pénztár előr e meghatározott szempontok szerint ösztönzésre fordíthatja. Ez 20 milliárd forint hátralékbehajtás esetén 400 millió forintos ösztönzési alapot képez. Az önkormányzatok kezdeményezésére számos más módosítási javaslat született, amelyek többek között a társ adalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben és egyéb jogszabályok módosításával lesz realizálható. (16.30) Az erre vonatkozó javaslatokat a kormány rövidesen önök elé tárja, mint ahogy ezzel egyidejűleg kerül benyújtásra a társadalombiztosítás pénzü gyi alapjainak jövő évi költségvetése is. Tisztelt Ház! A figyelem felhívásán túl az országgyűlési határozat egy olyan feladatot is megerősít és időzít, amelynek előkészítésével a kormányzati és a társadalombiztosítási szervek már több év óta foglalkoznak . Információink szerint az önkormányzati elnökségek már megállapodtak abban, hogy a világbanki program keretében meghatározott módon szülessen meg az egységes informatikai bázison működtethető járulékbeszedési, behajtási és ellenőrzési rendszer. Mindez m egteremti a lehetőségét annak, hogy jövőre valamennyi folyószámla feldolgozásra kerüljön és létrejöjjön a járuléktartozások kiértesítésének, egyeztetésének feltétele. Nem célunk az önkormányzatok hatáskörének csorbítása, de azt be kell látni, hogy olyan ké rdésekben, amelyek országos méretűek és jelentőségűek, nem maradhat kívülálló a kormány. Azzal, hogy idehoztuk önök elé a tb egységes informatikai rendszerének kérdését, csupán az a célunk, hogy az eredeti program fő irányai mentén felgyorsuljon a munka. E hhez a kormány minden segítséget meg kíván adni. Tájékoztatom önöket arról, hogy az erre a célra felvett világbanki hitel nem kis pénz, kétszázmillió dollár, amit még ebben az évezredben vissza kell fizetnünk. Tisztelt Ház! Talán legjobb bizonyíték arra, h ogy a kormány komolyan gondolja a járulékfizetés rendszere hatékonyságának javítását és azt, hogy ez az egyedül járható út, és nem a tőketartozás bármiféle csökkentése, a MÁV tbtartozásának rendezésére benyújtott T/369. számú törvényjavaslat. Ez a javasla t ugyanis azt kéri önöktől, járuljanak hozzá, hogy a MÁV 1994. június 30án fennálló tbtartozását - összesen 16,2 milliárd forintot az állam az 1994. évi költségvetés terhére a MÁV helyett kiegyenlítse. Azért mondom, hogy a legjobb bizonyíték, mert számu nkra is jobb lett volna, ha a tőketartozás 36 százalékát megspórolhattuk volna. Ez a 36 százalék azonban a tbnél hiányzott volna.
