Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2911 kezességvállalás beváltásával is, amely közel 19 milliárd forint, állammal szembeni tartozás elengedése címén. Összességében tehát 52,5 milliárd f orint közvetlen állami szerepvállalást tartalmaz a jövő évi költségvetés. Ezzel a több mint 50 százalékos támogatottsággal már nagyon közel állunk az Európában is legmagasabb, 60 százalékos támogatottságú olasz vasutakhoz. Ha kiegészítem a felsorolást a mi ntegy 2627 milliárd forint állami kezesség mellett felvehető hitelkeret összegével, amely a MÁV jövő évi veszteségét finanszírozza, akkor egyáltalán nem gesztusértékű segítségnyújtásról beszélhetünk. Ilyen körülmények között nem segíthet a sztrájk fegyver e. Nagyobb veszteség már nem vállalható. Racionalizálni kell a MÁVot, másképp a pénzügyi szanálás nem ér semmit. Ha a racionalizálás és a gazdálkodás eredményesebb lesz, megnyílhat a további béremelés lehetősége is. Röviden, tisztelt Ház, a költségvetési intézmények széles területéről. Az 1995. évi költségvetési javaslat egyik legvitatottabb kérdése volt az intézményi szféra bérfejlesztése. Az eredeti költségvetési javaslat a közalkalmazottaknál azzal számolt, hogy az 1992. július 1je előtti nem közalkalm azotti munkaviszony '95. január 1jétől történő beszámítására sor kerüljön, az illetményalap mértéke viszont ne változzék. A köztisztviselőknél az illetményalap '95ben is 18 ezer forint marad, de a költségvetés 90 százalékos illetménybeállási szintig támo gatást nyújt ahhoz, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetményelőmeneteli rendszere január 1jétől kötelezően hatályba léphessen. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú dolgozói részére 10 százalékos béremelés megval ósítását számolta a költségvetés. Összesen az intézményi szféra béremelésére 22 milliárd forint előirányzatot terveztünk. Az eredeti javaslatot képviselői indítványok módosították, amelyek figyelembe vették az érdekegyeztetés során született megállapodások at is. Ezekkel a javaslatokkal a kormány egyetért. Ennek alapján a közalkalmazottak illetményrendszerében az "A" fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő illetmény összege 1995. január 1jétől az eddigi 8000 forintról 8500 forintra emelkedik. A s zámítások szerint az A/1 mértékének emelése 16,4 milliárd forint többletforrást igényel, s finanszírozni tervezzük a hasonló feladatokat ellátó nem állami intézmények alkalmazottainak bértöbbletét is. Ennek fedezete átcsoportosításokkal teremthető meg, de szükség van arra is, hogy a nem közalkalmazotti munkaviszony beszámítására csak egy évvel később, 1996. január 1jétől kerüljön sor. Ez utóbbival a központi költségvetési szerveket magában foglaló fejezetek, valamint az önkormányzatok központilag tervezett előirányzatait korrigálni szükséges. A köztisztviselők esetében rendezőelvként változatlanul az javasolható, hogy az illetménybeállási szint 90 százalékos mértékéig a költségvetés nyújtson támogatást, beleértve az önkormányzati tisztviselőket is. A beterv ezett előirányzat erre a célra 7,9 milliárd forint. Számos módosító indítvány foglalkozott a felsőoktatás, a kultúra, az ifjúságpolitika és az egyházak részére nyújtandó támogatással. A módosító indítványok közül a kormány azokat a kezdeményezéseket támoga tja, amelyek a többletigényekhez forrást is megjelöltek, miután a költségvetés hiánya nem növekedhet. A felsőoktatás a törvényjavaslat szerint a viszonylag kiemelt fejlesztések körébe kerül. Ez lehetővé teszi a hallgatólétszám további növelését, ami a pénz beli juttatások és a képzési költségek növelésével jár. Más normatívákra - a szociális juttatásokhoz hasonlóan - azonban nincs mód az egy hallgatóra jutó pénzbeli támogatás növelésére. Nem érthetünk egyet azokkal a javaslatokkal sem, amelyek a felsőoktatás támogatását csökkenteni kívánták. Voltak ilyen javaslatok is. Nem támogatjuk azt az indítványt, amely a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó egyetemek egyes részlegeinek és ezek előirányzatának visszacsoportosítására vonatkozik. E kérdésbe n a felsőoktatási törvény szellemében célszerű eljárni, amely szerint valamennyi - nem a Honvédelmi és a Belügyminisztériumhoz tartozó - intézmény költségvetése a Művelődési és
