Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 10 (44. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. FARKAS GABRIELLA (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TÓTH TIHAMÉR (MDF):
2877 Úgy érzem, nem kell feltétlenül "fehér fülűnek" lenni ahhoz, hogy az ember végigolvassa ezt a módosító javaslatot, észrevegye azokat a hiányosságokat, amelyeket jobb lett volna kijavítani, és jobb lett volna egy másik javaslatot benyújtani, amelyekben ezek nem fordulnak elő. Miután áttanulmányoztam a kiegészítő jelentést, amely az eddigi módosító indítványokat, illetve azok sorsát mutatja, sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy lényegében érdemi módosító indítványokat - függetlenül attól, hogy azok kormánypárti vagy ellen zéki képviselőktől származtak - a javaslat előterjesztője nem támogatott. A 34 pontból mindössze 3 javaslat nyerte meg az előterjesztő tetszését: egy, amely a takarékszövetkezetek tekintetében biztosít többletjogosítványokat, egy a hatálybalépésre vonatkoz ik, egy pedig egy jogszabályszerkesztési eljárási pontatlanságra mutatott rá. Úgy érzem tehát, hogy az előterjesztő a vita jelenlegi szakában is mereven ragaszkodik az elképzeléseihez, és egy olyan irányba halad ezzel a módosítással, amely arra feltétlenü l jó, hogy megmutassa: az előző időszakban hozott törvényt most kormánypárti többséggel lehet módosítani. De mint jeleztem, nem alkalmas arra, hogy a szövetkezetekben meglévő gazdálkodási, gazdasági problémákat kezelje és megoldja. Számítva arra, hogy az e ddig előterjesztett egyetlen javaslatom elutasításra kerül, kénytelen voltam csatlakozó módosító indítványt benyújtani. Ebben a csatlakozó módosító indítványban szeretném elérni azt, hogy a javaslat még meglévő hibái legalább a következő tárgyalási szakban kijavításra kerülhessenek. Melyek ezek a pontok, amelyekre a csatlakozó módosító indítványom vonatkozik? Az első a javaslat 1. §a, amely a szövetkezeti törvény 21. §ának egy új bekezdését állapítja meg. Ez arról szól, hogy az üzletrészjegytulajdonosokn ak biztosítani kívánja azt a lehetőséget, hogy évente egy alkalommal - s konkrétan meg is jelöli, hogy ez az úgynevezett éves közgyűlés - tehessenek javaslatot a napirendre vonatkozóan. Miután a törvény és ezzel összhangban legtöbb helyen az alapszabály is úgy rendelkezik, hogy csak az egy alkalommal tartandó közgyűlést írja elő kötelezően, ebből következik, hogy több közgyűlést is lehet tartani egyegy évben valamennyi szövetkezetnél. Nem értem, akkor miért szükséges, hogy ezek közül a közgyűlések közül eg yet jelöljünk meg úgy, hogy ez egy éves közgyűlés, és ezen az éves közgyűlésen van joga az üzletrészjegytulajdonosoknak a napirendre vonatkozóan javaslatot előterjeszteni, egyéb közgyűléseknek pedig - akárhányat is hívnak össze - ilyen jogosítványaik ninc senek. (Dr. Lakos László: Nem így hangzott el.) Köszönöm, miniszter úr, a közbeszólást, hogy ez nem igaz, de ha végigolvassuk a törvényt, akkor ebből az következik. Miután a javaslat 1. §a azt mondja - szeretném most egészen pontosan idézni, részben a jeg yzőkönyv kedvéért, részben azért is, hogy eloszlassuk a további vitát , hogy "Az üzletrésztőke legalább egytized részével rendelkező tulajdonosok az éves közgyűlést /(1) bekezdés/ megelőzően írásban bármely ügynek az éves közgyűlés napirendjére való kötel ező felvételét javasolhatják." Ez a zárójelbe tett (1) bekezdés utal arra, hogy minden szövetkezetben évente legalább egy közgyűlést kell tartani. Tehát ha ilyen utalás van, nem tudom, csak egyedül én vagyoke, aki félreértelmezi ezt a rendelkezést, de ebb ől az én megítélésem szerint az következik, hogy egy közgyűlés lesz, az éves közgyűlés, ahol ilyen lehetősége van az üzletrésztőketulajdonosoknak. Ha pedig nem erre irányul a jogalkotói szándék, akkor úgy érzem, nem lesz semmi akadálya azon csatlakozó mód osító javaslatom támogatásának, amelyik azt mondja, hogy "Az üzletrésztőke legalább egytized részével rendelkező tulajdonosok a közgyűlés napirendjének megállapítását megelőzően írásban bármely ügynek a közgyűlés napirendjére való kötelező felvételét javas olhatják". Azon túlmenően, hogy szeretném, ha kiiktatásra kerülne az éves közgyűlésre való utalás, új szabályként vettem be, hogy mi legyen ennek a javaslatnak az előterjesztési határideje. Ha utalunk arra, hogy ezt a napirend megállapítása előtt teheti bá rki, akkor evvel egyértelművé tesszük, hogy igenis ez egy általános jogosultság, és minden közgyűlésen a napirend megállapítását megelőzően ez az üzletrésztőketulajdonosok lehetősége és joga.
