Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 6 (43. szám) - Dr. Békesi László pénzügyminiszter válasza a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában el... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2826 elhamarkodott volt a '94. évi lépés, amit a valóság egyértelműen bebizonyított. '94ben te ljesítményekkel nem tudtuk ezt az egyoldalú többletvásárlóerőt alátámasztani. Az elvi megoldás - és ebben igaza van képviselőtársamnak - vagy a járulék, vagy a szolgáltatás legyen adóköteles. Ma egyik sem az. Erről azonban '93ban kellett volna dönteni, a mikor eredetileg a tbjárulékok adómentességét a Ház elfogadta. Ennek ellenére nem akartunk drasztikus lépéshez nyúlni, ezért választottuk a kedvezményrendszer szociálisan igazságosabb megváltoztatásán belül a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék levonh atóságának csökkentését oly módon, hogy az adótartalom egészét csak a legalacsonyabb adósávokba tartozóknak adjuk vissza. Meg kell jegyeznem, a nemzetközi gyakorlatban is többféle módszert alkalmaznak. A tbreform nélkül az elvi megoldás nem lehetséges. Ez t '95re már nem lehetett előkészíteni és megvalósítani. Tisztelt Ház! Szenvedélyes vitát váltott ki - és ez a vita tart napjainkban is - a gyermekkedvezmények adórendszerbeli megszüntetésének javaslata. Itt több kérdéssel kell szembenézni. Nem az a valódi kérdés, hogy méltányos dologe egyik családtípustól a jövedelmeket és a kedvezményeket átirányítani másik családtípusba, hanem az első alapkérdés úgy szól, méltányose a magasabb jövedelműeket is ugyanolyan kedvezményben részesíteni, mint az alacsonyabb j övedelműeket, illetve fenntartani a támogatás kettős rendszerét. Válaszunk erre az, hogy nem. Itt tehát arról a több év óta tartó vitáról van szó, hogy a családok ilyen címen történő támogatását a gyermek jogán mindenki a jövedelmi viszonyaitól függetlenül kapjae vagy attól függően. Mi amellett érvelünk, hogy a magas jövedelműek kevesebb támogatást kapjanak, és az így felszabaduló forrásokat költsük el a direkt, így igazságosabb támogatásokra. Például alanyi jogon legyen a gyermekgondozási segély elérhető, továbbá a gyed és a gyet közeledjenek egymáshoz. Hogy miről van szó, bár ez a költségvetési vita tárgya, de mert idetartozik, néhány konkrét példával szeretném bizonyítani. Olyan lakossági csoportokat szeretnénk jövőre a megélhetésüket biztosító szerény t ámogatáshoz juttatni, akiknek semmilyen jövedelmük nincs, mert nincs esélyük vagy munkavállalásra, mert eddig sem tudtak munkát vállalni, mert kisgyermeket nevelnek, vagy olyan alacsony a jövedelmük, hogy az nem éri el az adóköteles szintet. Ezeket a réteg eket segítjük javaslataink alapján a gyes és a gyed előzetes munkaviszonyhoz kötöttségének megszüntetésével, alanyi jogon való nyújtásával, valamint a gyed egy meghatározott, minimális szintre való felhozásával azok számára, akiknek az ellátása eddig ezt a szintet nem érte el. Ez összességében 100120 ezer valóban rászorult személyt, illetve családot fog kedvezően érinteni. Néhány konkrét példát erre. Az a család, ahol az apa munkanélküli, az anya nem rendelkezik 180 nap biztosítási jogviszonnyal, egy három év alatti gyerekük van, az anya a jelenlegi szabályok mellett semmiféle juttatást nem kap. Az új intézkedések hatására a család jövőre körülbelül havi 8300 forint jövedelemhez juthat a gyes alanyi jogúvá tételével egyidejűleg. Ez éves szinten körülbelül 1 00 ezer forintot jelent ennek a családnak. Ha az apa keresete olyan, hogy a személyi jövedelemadó gyermekkedvezményét igénybe tudta volna venni, ez nála legfeljebb évi 4800 forintot jelentett volna, szemben az előbb említett 100 ezer forinttal. Hasonló pél da lehetne az a család, ahol a főállású, legalább három gyermeket nevelő anya addig nem részesült ellátásban, a családmodell más, de a végeredmény ugyanaz. A gyerekkedvezmény évi összege, amelyet az apa igénybe tudott volna venni, maximum 21 600 forint len ne, szemben az előbb említett évi 100 ezer forinttal. Külön szeretnék az egyéb hatásokra kitérni, miután nagyon sok ellenzéki képviselőtársunk hozta szóba ezt a vitánál. Sajnos, meg kell előlegeznem a költségvetési törvényjavaslat vitájának összefoglalását is azért, hogy az összefüggések a Ház számára világosak legyenek.
