Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 6 (43. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Elmentek a tankok, de maradtak a bankok!" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2810 betétállo mányhoz. Az Iparbank Rt.nél 4 milliárdot mostak ki a bankból. Ez a csőd ugyancsak kezelve lett az állam által, ugyanis 4 milliárdot helyezett a bankba, ebből 300 milliót tőkeemelésként. Ez az összeg is a részvényeseket gazdagította, mivel tizennégyszeres osztalékra és szavazati arányra jogosította fel őket. A bankcsődök előidézőinek felelősségre vonásáról szinte semmit nem hallottunk. Az elmúlt években a kormány a parlament által támogatva mintegy 315 milliárd forinttal támogatta meg, töltötte fel a bankok at az úgynevezett bankkonszolidáció keretében. Ugyanakkor a magyar kis- és középvállalkozói szektor nem jut hitelekhez. A nyugati bankok 512 százalékos kamatra adnak hiteleket Magyarországnak. A magyar bankok viszont a vállalkozások fellendítése címszó al att 2545 százalékos hiteleket nyújtanak. Kérem, aki ezt fölveszi, azonnal csődöt jelenthet! A hitelezés gyakorlata bürokratikus, áttekinthetetlen és lassú. A lakosság körében bankellenes hangulat uralkodik. Miután a pénzintézetekben áll a pénz, a feketepi acon kettőtíz napra 2030 százalékos kamatra adnak kölcsönt az uzsorások! (16.10) A bankcsődöket nagyrészt a gondatlanul vagy szándékosan történt helytelen pénzkihelyezések okozták. Egyes bankok szűk csoportok, baráti társaságok részére, kellő biztosítéko k nélkül, hatalmas - több tíz- vagy százmilliós - összegeket fizettek ki. Ezen összegeket soha nem fizették vissza, sok esetben a felvevő és a pénz másnap már külföldön volt - a soha vissza nem térés szándékával. A napokban az Agrobankkal kapcsolatban kiro bbant botrány vetette föl bennünk a kérdést: 1. A jelenlegi pénzügyi kormányzatnak szándékában álle folytatni a központi segélyprogramot, az úgynevezett bankkonszolidációt? 2. Amennyiben igen, milyen formában és eszközökkel kívánja elvégezni a "mérlegcsin osítást"? 3. A kormány hivatalba lépése óta végzette felelősségrevonást - vagy esetleg visszamenőlegesen kíváne ilyet tenni - a felelőtlen, bűnös bankvezetőkkel szemben? 4. Mikor kezdi meg a kormány a bankok privatizációját? 5. A privatizálni kívánt bank okat - amennyiben mérleghiányosak - fel kívánjae tölteni az állam az esetleges sikeres privatizáció érdekében? Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az interpellációra dr. Békesi László pénzügyminiszter úr válaszol. DR. BÉKESI LÁSZLÓ pé nzügyminiszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Az interpelláció indokolásában elhangzott nagyon sok véleményére, minősítésére - és számtalan tévedésére - nem tudok reagálni, mert az öt kérdésre szeretnék konkrétan válaszolni, de írá sban azokra is vissza fogok térni. Nem lenne jó, ha abban a hitben élne, hogy az úgy igaz, ahogy ön az indokolásban előadta. (Derültség.) Az első kérdésre: a bankkonszolidáció nem segélyprogram, hanem a bankok korábban rejtve maradt veszteségeinek rendezés e az egész gazdaság, de legfőképp a betétesek védelme érdekében. Az elkezdett rendezést be kell fejezni. A bankoknak meg kell felelniük nemcsak a törvény előírásainak, hanem a biztonságos működéshez szükséges 8 százalékos tőkemegfelelési mutatónak. Igaza v an abban, hogy hiányos feltételekkel - esetenként megfelelő követelmények nélkül - hajtottak végre az elmúlt években tőkeemelést. Ez sokba került, és valóban nem oldotta meg a bankok problémáját. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a folyamatot félbe lehet sz akítani. Ezért van elsősorban szükség a bankok gyors és eredményes privatizálására. A második kérdésére: a nagy kereskedelmi bankoknál - a Magyar Hitelbanknál, az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál, a Budapest Banknál és a Takarékbanknál - az állam úgyn evezett alárendelt kölcsöntőke nyújtásával biztosítja a törvényben előírt 8 százalékos tőkearányhoz szükséges tőkemennyiséget. Ez azt jelenti, hogy a konszolidációt hosszú lejáratú államkötvények
