Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 6 (43. szám) - Dr. Varga István (MDF) - az igazságügy-miniszterhez - "Miért szüntette meg a kormány a tényfeltáró bizottságot? címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2794 vízmennyiség ilyen állami támogatással kerüljön pótlásra. Köszönöm miniszter úr válaszát. (Taps a Fidesz padso raiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Miniszter úr kíván reagálni? (Dr. Lotz Károly igent int.) Tessék! DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Csak annyit szeretnék még kiegészítésül mondani, hogy a vízpótlás költségei valóban h atással vannak a székesfehérvári ivóvíz díjára, amelyet döntő mértékben a Fehérvárcsurgó térségében kényszerűen kiemelt karsztvíz kitermelési költsége befolyásol. A vízkitermelés költségeinek felosztási elveit jelenleg az érintettekkel egyeztetjük, és ebbe n a bizonyos kormányelőterjesztésben is kívánjuk rendezni, de még egyszer mondom, a vízdíjjal kapcsolatosan konkrét tervek jelen pillanatban nem szerepelnek. Ez még egy további megfontolást igényel. Reméljük, hogy ez nem fogja jelentős mértékben befolyáso lni. Dr. Varga István (MDF) - az igazságügyminiszterhez - "Miért szüntette meg a kormány a tényfeltáró bizottságot? címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Dr. Varga István képviselőtársunk, MDF, kérdést kíván feltenni a z igazságügyminiszterhez "Miért szüntette meg a kormány a tényfeltáró bizottságot?" címmel. Képviselőtársamat illeti a szót. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az Antallkormány 1993. január 24én történészekből, levélt árosokból és jogászokból álló bizottságot hozott létre az elmúlt rendszer évtizedeiben elkövetett bűncselekmények feltárására. A tényfeltáró bizottság létrehozását az a szándék vezette, hogy a diktatúra kiépítésének kezdetétől annak végéig a magyar nép ell en hosszú éveken át elkövetett bűnök - például a Lakosügy, sortüzek, a salgótarjáni forradalmi vezetők barbár megkínzása - napvilágra kerüljenek, mert a társadalomnak joga van megtudni mindent, amit rá hivatkozással a hatalom ellene elkövetett. A tényfelt áró bizottság először az 195657ben eldördült sortüzek kérdését állította vizsgálódásának középpontjába. A túlélők és az elhaltak hozzátartozói tudni akarták mindazt, amit évtizedeken keresztül eltitkoltak előlük. Nevezetesen: miért, kinek a parancsára ke llett meghalni száz és száz embernek, akik fegyvertelenül tüntettek? A tényfeltáró bizottság nemcsak az 1956os forradalmat és szabadságharcot, majd az ezt követő példátlan megtorlást vizsgálta, hanem az 1945 és az 1956 közötti években történteket. Nevezet esen a diktatúra előkészítésének törvénytelenségeit: a Magyar Közösség pere, MAORTper, Mindszentyper, Pócspetri. Feladata lett volna a bizottságnak az internáló táborok pontos felderítése, hisz nemcsak Recsk és Kistarcsa létezett, és az éveken át tartó v izsgálódás bizonyára kideríthette volna a szisztematikus vallásüldözés időszakában elkövetett törvénysértéseket is. (15.10) A kormány 2128/1994. számú, november 16i határozatával megszüntette a tényfeltáró bizottságot, s emiatt soha senki nem fogja kutatni az elmúlt évek törvénytelenségeit. Ez annál is inkább igaz, mert az Országgyűlés egy hete fogadta el a törvénymódosítást, mely szerint az ügyészség nem folytathat tényfeltáró vizsgálatot. Kérdésem egyszerű: miért szüntette meg a kor mány a tényfeltáró bizottságot? (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
