Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
2770 Mielőtt elkezdünk szakaszosan haladni, tekintettel arra, hogy egy írásbeli előrejelzett felszólalónk van, akinél nem tudjuk, hogy mel yik ponthoz kíván felszólalni - Rubovszky György képviselő úr az , megkérem őt, amikor elindulok a törvényjavaslatnál, hogy jelezze azt a részt, vagy ha általános természetű, mint az imént volt, akkor esetleg most is lehet. Megkérdezem képviselő urat errő l, mikor és hol kíván szólni. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg elnök úr azt elmondani, hogy az összes módosító indítvány, amelyet vagy közösen terjesztettünk elő, vagy egyedül nyújtottam be kapcsolódó módosító indít vány formájában, tulajdonképpen az egész törvénycsomagnak koncepcionális kérdését érinti. Két változat volt. Gyakorlatilag ezt felszólalásban szakaszokra bontani nagyon nehéz, mert akkor elvész a dolog lényege. ELNÖK (dr. Salamon László) : Tessé k most elmondani a felszólalást! DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP) : Köszönöm szépen. Ígérem, hogy nagyon rövid leszek. Magyarország csatlakozott ahhoz az egyezményhez, amely előírja, hogy az ügyvédek fegyelmi ügyében is biztosítani kell a bírói felülvizsgálat le hetőségét. A kormány által előterjesztett törvényjavaslat ezt a felülvizsgálati lehetőséget úgy képzelte el, hogy a fegyelmi eljárás során megalakítandó másodfokú fegyelmi tanácsba vonnak be bírót. Tulajdonképpen ez volt az, ami arra indíttatott minket, üg yvédeket - hadd mondjam, hogy civil foglalkozásom szerint ügyvéd vagyok , hogy ezt egy kicsit rövidnek tartom, és az ügyvédi kamarák autonómiájának sérelmét véltem felfedezni ebben. Azt a megoldást kerestük, hogy a nemzetközi egyezménynek megfelelő eljárá s biztosítása mellett, de az ügyvédi kamarák autonómiájának megtartásával ezt a kérdést rendezni lehessen. Dr. Pálos Miklós képviselőtársammal közösen ekkor terjesztettük elő először azt a módosító javaslatot, amely szerint első, másodfokon a fegyelmi elj árásra a megyei ügyvédi kamara, illetve az Országos Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsai járnak el, majd harmadfokon egy felülvizsgálati eljárás során jött volna létre az a bírák és ügyvédek által létrehozott közös fegyelmi tanács, amely az igazságügyiminiszt er úr által előterjesztett módosításban is szerepelt. Ezt a kérdést hosszabb egyeztetés követte. Az egyeztetés után, hála az Igazságügyi Minisztérium kompromisszumkészségének és rendkívül nagy segítőkészségének, kialakult az a variáció, amelyet tulajdonkép pen kapcsolódó módosító indítványként terjesztettünk elő. Ez a kapcsolódó módosító indítvány azt tartalmazza, hogy a ügyvédség első- és másodfokon saját hatáskörén belül tudja rendezni a fegyelmi eljárásokat, és a másodfokú jogerős fegyelmi határozat ellen az egyébként is létező közigazgatási bírósági eljárásszerűen jön létre az a felülvizsgálati eljárás, amelyet ez az egyezmény Magyarországra nézve is kötelezővé tett. Tisztelettel, a részletekbe belebocsátkozni nem kívánok. Gyakorlatilag ezzel a kapcsolódó módosító indítvánnyal, a három pontba bontott megoldással ez a koncepció megvalósul. Meggyőződésem szerint úgy a nemzetközi egyezmények, mint az ügyvédség belső érdekének megfelel Annyit hadd mondjak el, hogy legjobb tudomásom szerint az alkotmányügyi biz ottság, valamint az előterjesztő is a bizottságban ezt a kapcsolódó módosító indítványt támogatta. A tisztelt Háztól is azt kérem, hogy szíveskedjenek majd a szavazás során ezt a kapcsolódó módosító indítványt támogatni. (17.30) Egy mondat erejéig szeretné m elmondani, hogy ebben az egész előterjesztésben közösen tevékenykedtünk dr. Pálos Miklós képviselőtársammal. A kapcsolódó módosító indítvány kizárólag azért lett egy személyben előterjesztve, mert képviselőtársam abban az időpontban, amikor ez
