Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
2738 Két kisebb jelentőségű, de nem jelentéktelen módosításra hívnám fel még a figyelmet, amelyek szintén nem nyerték el a bizottságok támogatását. Az egyik a tömegközlekedés kapcsán a nagyobb városok számára is lehetőséget nyújtana egy alapból va ló igénylésre ahhoz, hogy ne lehetetlenüljön el a nagyvárosok közlekedése. A fővárosi önkormányzat 2,3 milliárd forint ilyen összeg felett rendelkezhet, a nagyvárosok önkormányzatai pedig, ha nem igényelhetnek többletforrást a további állóeszközfenntartá si, fejlesztési célra és üzemeltetésre, akkor járatok maradnak ki, és a járatok sűrűsége csökken olyan nagyvárosokban, mint Debrecen, Pécs vagy Székesfehérvár, és még folytathatnám ezt a sort. Javaslom tehát ennek átgondolását, hogy ne csak a főváros terül etén legyen lehetőség ilyen keretösszeg igénylésére. A másik javaslat kisebb kört érint, de itt a korábbi és a mostani kormány mulasztása miatt is feltétlenül szükséges lépni, ez pedig a köztisztviselők bérének a rendezése. Az önkormányzatok feladatainak 6 080 százalékát kötelező állami feladatok képezik. Az önkormányzatok közel 25 százaléka csődben van, így feladatai teljesítése mellett a képviselőtestületek a hivatalaikban dolgozók illetményének emelésére minimális központi céltámogatás mellett nem tudta k szükséges és elégséges forrást biztosítani. Ennek hiányában csak néhány önkormányzat élt a köztisztviselői törvény rendeletalkotási felhatalmazásával, mely szerint az illetményalap a törvényes mértéknél alacsonyabban is megállapítható. A feladatokkal ará nyos bérezés megteremtésének hiányát előidéző 1992es kormányhatározat határideje lejárt, de ezt a feladatot a kormány nem hajtotta végre és nem alkotta meg a köztisztviselői törvény 80. § (1) bekezdésének f) pontjában előírt, a közigazgatási szervek létsz ám- és bérgazdálkodására vonatkozó rendeletét. Ezért javaslom, hogy ez kerüljön a tisztelt Ház elé, még a költségvetés módosítása előtt, hogy azon önkormányzatok számára is legyen lehetőség, ahol ezt a törvényt anyagi forrás hiányában nem tudták végrehajta ni. Hiszen a magyar közigazgatás minden településen azonos szintet jelöl meg, legyen az kisebb település vagy nagyváros. Befejezésül még egyszer szeretnék nyomatékot adni annak, hogy a személyi jövedelemadóból az önkormányzatoknál maradt 5 százalék növekmé ny nem elegendő a többletfeladatok pótlására sem. Különösen a szociális területen várható nagyobb mértékű kiadás, és rendkívül nagy terhet fog jelenteni az ez évben a közalkalmazotti bérekre elfogadott kormánymegállapodás a teljesítése is, hiszen a kormány által adott összegnek körülbelül a kétszeresét jelenti az önkormányzatokra jutó teher. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen Balsay István felszólalását. Szólásra következik dr. Kis Gyula József, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Szólásra készül dr. Rott Nándor, a Független Kisgazdapárt részéről, ezt követően Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. Megadom a szót dr. Kis Gyula József képviselő úrnak. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm , tisztelt elnök asszony! És köszönöm a Ház figyelmét. Meg kell mondanom, hogy valószínűleg nagyon szomorú beszédet kell mondanom. Szomorút azért, mert reménytelen és kétségbeesett helyzetben beszélek. Reménytelen, hiszen módosító indítványaimat a szociáli s és egészségügyi bizottság túlnyomórészt egyharmadban sem támogatta, a többi bizottsághoz hasonlóan. Módosító indítványaim a költségvetési törvény egészségüggyel foglalkozó részét érintik. Az egészségügyet, mint tudjuk, a magyar állam, a Magyar Köztársasá g két alapvető forrásból finanszírozza, hiszen ez alkotmányos kötelezettsége. Az egyik forrás a költségvetés - részben direkt módon, részben az önkormányzatokon keresztül , a másik forrás a társadalombiztosítás Egészségbiztosítási Alapja a működési költsé geket illetően. Ez a költségvetés mindkét finanszírozási ágban igen jelentős megszorításokat tartalmaz, hiszen a tárca költségvetése nominál értékben - ugyanolyan forintértéket számolva - több mint 6 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. Majdnem 1 m illiárd a leírt, és mert a tárca költségvetése a
