Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - Az Észak-Atlanti Szerződés szervezetével aláírt békepartnerség-program keretdokumentumának megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter:
2689 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Házs zabály 53. §ának (1) bekezdése szerint az időkeretben történő tárgyalásról szóló határozathozatalt megelőzően e tárgyban bármelyik képviselőcsoport vezetője ötperces időkeretben felszólalhat. Megkérdezem a képviselőcsoportok vezetőit, kíváne közülük vala ki szólni. (Nincs jelentkező.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. A Házszabály 43. § (3) bekezdése alapján az Országgyűlés kézfelemeléssel szavaz. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a költségvetési törvényjavaslat r észletes vitája első szakaszának a házbizottság által javasolt és jegyző képviselőtársam által ismertetett rendben időkeretben történő tárgyalásával. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többs ége úgy határozott, hogy a költségvetési törvényjavaslat részletes vitájának első szakaszát az Országgyűlés időkeretben tárgyalja. Az ÉszakAtlanti Szerződés szervezetével aláírt békepartnerségprogram keretdokumentumának megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ÉszakAtlanti Szerződés szervezetével aláírt békepartnerségprogram keretdokumentumának megerősítéséről szóló ország gyűlési határozati javaslat általános vitája. Az előterjesztést új változatban a H/365. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Keleti György honvédelmi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter : Köszön öm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években hazánk integrálódási törekvései egyre határozottabban megfogalmazásra kerültek. E folyamat fontos részét képezi az euroatlanti biztonsági és védelmi szervezethez, a NATOhoz való csatlakozás fe ltételeinek megteremtése. Ezt a célt és szándékot a kormány programja is megerősítette, amikor leszögezte: a magyar külpolitika alapvető stratégiai célja, hogy az országot az euroatlanti térséghez kapcsolja, amelyben kiemelkedően fontos szerepet szán hazá nk és a NATO politikai, valamint katonai együttműködésének, azzal a távlati céllal, hogy belátható időn belül teljes jogú tagként csatlakozhassunk a NATOhoz. Áttekintve az elmúlt évek fontosabb törekvéseit, tényként kell megállapítanom, hogy a magyar bizt onsági elvárások szempontjából az utóbbi évek egyik legkedvezőbb fejleményét a NATO 1990 júniusi londoni csúcstalálkozóján elfogadott határozat jelentette. Megítélésünk szerint e határozat megteremtette annak a lehetőségét, hogy a demokratikus értékeket va lló, a biztonságról és együttműködésről új módon gondolkodó államok történelmi léptékkel nézve rövid idő alatt létre tudják hozni kapcsolataik alapvetően átalakult rendszerét. A NATOval történő együttműködésünk újabb fontos állomását jelenti a "Partnerség a békéért" program, melyben az eddigi együttműködési folyamat eredményeként a NATOtagállamok egész Európa biztonságának és stabilitásának megerősítése mellett kötelezték el magukat. E program nem rekeszt ki diszkriminatív módon egyetlen országot sem az e gyüttműködésből, hanem körvonalazza a NATOhoz való csatlakozás egyik lehetséges útját. A partnerségi program a korábbinál jóval szélesebb együttműködésre ad lehetőséget.
