Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - Dr. Varga István (MDF) - a honvédelmi miniszterhez - "Miniszteri irányelv korlátozhatja-e az alapvető emberi jogokat?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter:
2663 Interpellációmat miniszter úr nem l'art pour l'art tettem fel, hanem jó néhány tiszt keresett meg az elmúlt hé ten ezzel kapcsolatosan, hogy ez az irányelv jogszerűe vagy nem. Kérdésem tehát arra irányul, miniszter úr, hogyan adhatott ki a honvédelmi miniszter az alkotmánnyal és a honvédelmi törvénnyel ellentétes irányelvet, és mikor tesz haladéktalan intézkedést ennek visszavonására. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Keleti György honvédelmi miniszter úr válaszol. KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tulajdonképpen a képviselő úr megadta a választ, hiszen az alkotmány egyik pontja, amint ön is említette - a tavaly december 7én történt módosítás után - a hivatásos állományúak számára a politikai tevékenységet megtiltja. Azt gondolom, mind enki számára világos, hogy egy önkormányzati választáson történő indulás és ott a közösségi érdekek érvényre juttatását célzó közéleti magatartás politikai tevékenység. Nagyon jó lett volna egy évvel ezelőtt meggondolni azt, hogy az alkotmányba kerüljöne be ilyen szigorító passzus, hiszen a hivatásos katonák esetében ez határozza meg, mert az alkotmányra tesznek esküt, s amennyiben az esküjüket megsértik, megszegik, akkor fegyelmi felelősségre vonás elé kell nézzenek. Ugyanakkor tehát nem én tiltottam meg a választásokon való indulást, hanem az alkotmány megfelelő pontja ezt nem teszi lehetővé, én az ön által említett irányelvben pontosan azt a módot és megoldást kerestem, hogy evvel ellentétesen hogyan lehet a hivatásos katonáknak képviselőként avagy polgá rmesterként jelöltetni magukat. Itt két alternatív megoldás van, hiszen ha szolgálati viszonyuk megszűnik, akkor megszűnik természetesen a fizetésük is, és nehezen tudom elképzelni, hogy bármelyik hivatásos katona úgy válasszon önkormányzati testületben ta gságot vagy polgármesteri tisztséget, hogy nem kap semmiféle fizetést, csupán arra a minimális tiszteletdíjra kell hagyatkozzon, amit az önkormányzati testület részére megszavaz. (15.50) Ezért mi azt a lehetőséget kínáltuk, hogyha valaki a nyugdíjkorhatárh oz közel jár, akkor lehetővé tesszük számára a soron kívüli korkedvezményes nyugdíjat, ami nyilván egy megélhetési forrást tesz lehetővé, avagy ha ezzel nem kíván élni, akkor lehetővé tesszük, hogy közalkalmazotti státuszt kapjon, ami szintén fizetéssel já r. Ezt követően ha megszűnik akár a polgármesteri, akár az önkormányzati képviselő tag megbízatása, akkor visszakerül a hadseregbe. Azt is szeretném elmondani, hogy nem szándékozom visszavonni ezt a rendelkezést, illetve irányelvet, azon egyszerű oknál fog va, mert ameddig az alkotmány módosítására nem kerül sor, addig szeretném a hivatásos katonáknak ezt a lehetőséget adni, hiszen bármelyik helyőrségben, városban, településen előfordulhat, hogy megüresedik egyegy képviselői vagy polgármesteri hely - akár v isszalépés, akár más oknál fogva , így a hivatásos katonákat nem szeretném kizárni ebből a lehetőségből. Úgy gondolom, hogy az alkotmánynak - amennyiben a parlament elé fog kerülni - csak egyetlenegy kifejezésen kellene változtatni az ön által is említett 40/B §ban, mégpedig úgy, hogy azt kellene kimondanunk, hogy "A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári, nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati helyeiken ne folytathassanak politikai tevékenységet." Akkor nemcsak ez a kérdés, hanem számos más kérdés megoldódna. Nyilván akkor kell majd eldönteni, hogy a párttagság tekintetében a parlament milyen konstrukciót kíván alkalmazni.
