Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GAÁL GYULA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2633 A magunk részéről ezzel nem értünk egyet. Amennyiben ez a jövedelemfelhasználást kívánja korlátozni, akkor ezt a funkciót a személyi jövedelemadóval kell meglátásunk szerint korlátozni. Tettem egy kompromisszumos javaslatot is. Az egyik javaslat azt szolgálta, hogy a 25 százalékos büntetőadót szüntesse meg a tisztelt Ház a szavazáskor - mert elveiben nem értek vele egyet , a másik kompromisszumos javaslat, amely a mértékét kívánta csökkenteni 22 százalékra. Az ihletést onnan kap tam ehhez, hogy a költségvetés indokolásában és meggyőző érveiben ennek a különadónak vagy a büntetőadónak a 22 százalékos mértéke mellett érvelt írásban az előterjesztő. (13.00) Ezért tettem ezt a kompromisszumos javaslatot. Látom, hogy az Érdekegyeztető Tanácson sikerült egy ehhez közelítő, 23 százalékos javaslatban megállapodni. Összességében azt kérném a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ennek megfelelően, a gyorsított amortizáció érdekében a 22. számon jelzett javaslatot, a lízingkonstrukció változatl anul hagyása érdekében a 23. számú javaslatot és az MRPkedvezmények esetében a 24. javaslatot a szavazáskor támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra kér t lehetőséget Gaál Gyula, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. GAÁL GYULA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony! Csak nagyon röviden azért kértem szót, hogy ne az maradjon itt a levegőben, hogy a kormány programjával ellentétesen járt el, amikor az a lapítványoknak nyújtott támogatásokat szabályozta. A pontos számítások szerint a helyzet az, hogy természetesen a közalapítványoknak nyújtott száz százalékos kedvezmény azt jelenti, hogy ott egy az egyben megvalósult a kormányprogram ígérete, a nem közalap ítványok, egyéb alapítványok részére nyújtott kedvezmények mértéke pedig növekszik az eddigiekhez képest, tehát ott is egy előrelépés történt a jelenlegi szabályozás szerint. Pontosan az történik, hogyha azonos nyereséget, eredményt tételezünk fel két egym ást követő évben, akkor az előző szabályok szerint száz forint nyereségből 36 forint adót kellett fizetni, és ebből 18at lehetett igénybe venni kedvezményként, ha alapítványt támogatott az adózó. Most csak 80 forint lesz az adóalap, és 14,4 forint adó ter heli, ami azt jelenti, hogy csökken az adóterhelése, és nő az alapítvány javára adómentesen nyújtható összeg. Tehát mind a közalapítvány, mind az egyéb alapítványok terén nagyobb a kedvezmény, mint a korábbi években. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne valaki szólni az előbb felsorolt módosító indítványokhoz. (Nem jelentkezik senki.) Nem kíván, a részletes vita e szakaszát lezárom. Indítványozom, hogy az ajánlás 2635. pontjáig terjedő módosító javaslatok tá rgyalását kapcsoljuk össze. Ezek a javaslatok az adó mértékére vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Bejelentem, hogy az ÉTmegállapodás szerint ehhez a ponthoz kapcsolódik a 232/48. szám alatti módosító indítvány. Az indítványról kézfelemeléssel határoz az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta. Megkérdezem, kíváne valaki szólni az előbb felsorolt módosító javaslatokhoz. (Nem jelentkezik senki.) Nem kíván, ezért a részletes vita e sza kaszát lezárom. Indítványozom, hogy az ajánlás 37., 38., 39., 40., 42., 43. pontjáig terjedő módosító javaslatok tárgyalását kapcsoljuk össze. Ezek a javaslatok az adókedvezményre vonatkozó szabályokat
