Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László):
2577 igenis, nagyon erős pszichikai nyomásnak van kitéve a kihallgatott személy, és sokszor, bár nem akar, de mégis olyan válaszokat ad a nyomozó hatóság kérdéseire, amelyeket értékelhet a nyomozó hatóság úgy, hogy őt akarták megtéveszteni, holott meg tévesztésről szó sincs, csak olyan helyzetbe került az illető, hogy zavart tudatállapotából kifolyólag nem tud objektív, pontos, precíz válaszokat adni. Tisztelt Képviselőtársaim! A másik kérdéskör szintén az ártatlanság vélelméhez kapcsoló dik. Vajon mi a különbség, hogy ha valakit utólag felmentenek és az állam biztosítja ezzel a javaslattal a kártalanítási lehetőséget azért, mert őt a szabadságától megfosztották, és mi különbség van aközött, hogy az állam nem akarja biztosítani a kártalaní tási lehetőséget annak, akit a foglalkozásától fosztottak meg? Hadd mondjak egy példát, hogy érzékelhetővé váljon a dolog! Valakit öt év szabadságvesztésre ítélnek és öt évre eltiltják a foglalkozásától. Az illető legyen egy sebészprofesszor, aki egy műtét során állítólag olyan műhibát vétett, amely miatt meghalt a páciense. Ez indokolta, hogy őt a foglalkozásától eltiltsák. Letöltötte a szabadságvesztését, utána kiállta az ötéves foglalkozástól eltiltást is. Ez alatt az időszak alatt természetesen eredeti hivatását nem gyakorolhatta, segédmunkás volt. Utólag kiderül egy szakvélemény, egy mentő tanú jelentkezése alapján, hogy a páciens halálát nem a professzor közreműködése okozta, ő teljesen vétlen, egészen más miatt halt meg a páciens a műtőasztalon. Az öt év szabadságelvonásért kártalanítást fog kapni. Viszont azért, hogy öt éven keresztül a foglalkozását nem gyakorolhatta, hogy öt éven keresztül a jövedelme jóval kisebb volt, mint ha őt ártatlanul nem ítélték volna el, azért nem kaphat kártalanítást. Kárt érítést egyáltalán nem kaphat. Kérdem én: tisztességes eljárás ez az államtól? Elfogadható az az állami felfogás, hogy a szabadságelvonásért adok, egyéb anyagi jellegű hátrányokat viszont meg sem próbálok kiküszöbölni? Közérdekű munkavégzés esetén meghatár ozott munkabérért, csökkentett munkabérért kell dolgozni. Ott is anyagi hátrány éri az elítéltet, akiről utólag megállapítják, hogy ártatlan volt. Nem kérheti a különbözetet a törvényjavaslat alapján. Nem fog kártalanítást kapni, pedig anyagi jellegű joghá trány érte. Lesz egy ítélete, amely megállapítja, hogy őt ok nélkül ítélték el, felmentették, ártatlan, csak éppen az anyagi kárt nem tudja senkitől sem kérni, mert az állam behunyja a szemét és azt mondja, hogy ő csak a szabadságelvonás után ad kártalanít ást, az összes többi anyagi joghátrány nem érdekli. Én azt hiszem, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem lehet az a célja, hogy ne tekintse át az állam által okozott anyagi hátrányok orvoslásának a teljes kérdéskörét. Nekem az a véleményem: kell kártalanítás t adni ezekben az esetekben is, hisz' ha bizonyítja az illető - és itt a legfontosabb a bizonyítás kérdése, mert a kár összegét a felmentettnek kell bizonyítani , abban az esetben meg kell hogy kapja a kártalanítást, hisz' utólag megállapítható, hogy vele szemben jogtalan intézkedések történtek. Természetesen bírósági hatáskörbe kell utalni megint a kártalanítás összegének a megállapítását, mert a bíróság van abban a helyzetben, hogy az eset összes körülményeit mérlegelni tudja, azt is, hogy a kár enyhítés e érdekében az érdekelt megtette minden tőle telhetőt. (19.10) Mert ha az adott esetben ez az orvosprofesszor öt éven keresztül munkanélküli lett volna, arra hivatkozván, hogy ő csak az orvosi hivatáshoz ért, akkor nyilvánvalóan a bíróság nem ítélhet meg teljes körű kártalanítást, mert adott esetben a kár enyhítése érdekében mindenkinek kötelező valamiféle munkát vállalni. Nem kell félni attól, hogy az állam számára ez nagy anyagi hátrányt okoz. Kicsi hátrányt fog okozni. Hála istennek, kevés olyan ügy van a magyar büntetőbíróságok gyakorlatában, amikor valakit utólag felmentenek. De ezekben az esetekben az ártatlanokat teljes kártalanításban kell részesítenünk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) :