Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2558 elsősorban ellenzéki ké pviselőtársaink részéről , a személyi jövedelemadóban a gyermekkedvezmények megszüntetése miatt kialakuló potenciális feszültség. Most abba nem megyek bele, hogy megismételjem annak a szociálpolitikai filozófiának a különbözőségét, amelyről beszéltem a ké t expozéban, és amelyre a zárszóban még vissza fogok térni: mi a különbség az adóból adott gyermekkedvezmény és mi a különbség a konkrét támogatás formájában odaadott adókedvezmények között abszolút azonos összegek mellett. Ezzel együtt azonban igaz, és ez t egy percig nem tagadtuk, hogy más az eloszlása a támogatásként odaadott szociálpolitikai eszközöknek, amely a gyes, a gyed és a gyet kiterjesztését jelenti ugyanazzal a 8 milliárd forintos eredeti előirányzattal, mint amennyit a gyermekenkénti 400 forint os adóalapkedvezmény csökkentése jelentett volna. Hogy ez a kör, amely másként jelenik meg a támogatásban, a legrászorultabbak esetében ne jusson hátrányosabb vagy lényegesen hátrányosabb helyzetbe, ezért ennek a részleges kompenzációját igényelték a szoc iális partnerek. Többféle szám merült fel, a végső megoldást mondom. Az a megállapodás és a javaslat a parlament részére, hogy a megszűnő 400 forintos gyermekenkénti adókedvezmény helyébe gyermekenként és havonként 200 forint évi 360 ezer forintos jövedele mhatárig legyen kiegészíthető. (17.10) Ez már nem adóból és adóalapból adható kedvezmény, hanem direkt támogatásnövekedés, aminek a technikáját az érdekelt kormányzati szervek, az ÉT szociálpolitikai bizottsága fogja kidolgozni. Ez egész konkrétan négymill iárd forint. Ennek a négymilliárd forintnak a fedezete, hogy az eredetileg tervezett, de konstrukciójában nem módosuló gyes, gyed, gyet kibővítése nem január 1jétől, hanem július 1jétől fog életbe lépni. Ily módon a nyolcmilliárd forint kiadásnövekedés f ele ezen a módon kerül vissza azokhoz a gyermeket nevelő családokhoz, ahol az adókedvezmény megszüntetése vélhetően a legtöbb feszültséget és a legtöbb problémát okozza. A költségvetést érintő részletkérdések közül jó néhány fölmerült. Ilyen például a fels őoktatási intézményeknél, illetve a közművelődési, tudományos intézmények esetében az alapvető szolgáltatásokra jutó árbevételt terhelő 13 százalékos bevételi kötelezettség megszüntetése. Még egyszer hangsúlyozom: felsőoktatás, tudományos kutatás. Közművel ődési intézményekről van szó. Az 1994. év pótköltségvetésében a 10 százalékos befizetési kötelezettséget a parlament 13 százalékra emelte. Ebben az intézményi körben ezt a 13 százalékos befizetési kötelezettséget ajánljuk '95. január 1jétől megszüntetni. Feltételezem, hogy az érveket ebben a körben nem kell elmondanom, hiszen olyan szituáció van, amelyben ebben a körben a támogatások növekedése kemény korlátokba ütközött. Hasonlóan megerősítette a megállapodás három nagy területen - az államháztartási refo rm előkészítése, a feketegazdasággal szembeni következetes fellépés és az ehhez szükséges eszközrendszer megteremtése és a társadalombiztosítás önjáróvá tétele tekintetében - a kormányzati törekvéseket. Ennél az utóbbinál meg kell állnom, mert ez is egy na gyon konkrét téma. Mi azt szerettük volna, hogy már január 1jétől elvágjuk azt a köldökzsinórt, amely a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait a központi költségvetésre fűzi, és amely éppen a bevételek és az éven belüli finanszírozási gondok áthidalására bizony tartósan - és úgy tűnik, egyre nagyobb mértékben terheli a költségvetés forgóalapját. Sőt az év egészében a deficit finanszírozásával magát az államháztartási hiányt is. Be kellett látnunk - és ez valóban jogos észrevé tel volt nemcsak ott, itt a Házban is , hogy ilyen rövid idő alatt az önjáróvá válás feltételeit valóban nem lehetséges megteremteni. Ezért a megállapodás arról szól, hogy jövő év június 30áig, félév végéig, a finanszírozáshoz a központi költségvetési fo rgóalapot a tbalapok igénybe vehetik. A '94es zárszámadással egyidejűleg a zárszámadásban lezárható, kimutatható deficit és az előző években fölhalmozódott, de még nem rendezett deficit pénzpiaci rendezésére sor kerül, folytatódik az eddiginél nagyobb üt emben a tbalapok vagyonfeltöltése, amely bizonyos osztalékbevételekhez juttatja őket, a még hiányosan rendelkezésre álló likviditási tartalék föltöltése, és e lépések után július 1jétől szűnik meg ez a sokat
